close
Ugrás a tartalomhoz

Ernest Walton

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ernest Walton
BERJAYA
Életrajzi adatok
Született1903. október 6.
Abbeyside
Elhunyt1995. június 25. (91 évesen)
Belfast
SírhelyDeans Grange Cemetery
Ismeretes mint
HázastársWinifred Walton
Iskolái
  • Trinity College
  • Methodist College Belfast
  • Trinity College
  • Cookstown High School
Szakmai kitüntetések
Ernest Walton aláírása
Ernest Walton aláírása
BERJAYA
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernest Walton témájú médiaállományokat.

Ernest Thomas Sinton Walton (Abbeyside, 1903. október 6.[1][2][3][4][5] –‎ Belfast, 1995. június 25.[1][2][6]), akit általában E. T. S. Waltonként rövidítenek, ír kísérleti fizikus és akadémikus volt. 1951-ben John Cockcrofttal megosztva kapta a fizikai Nobel-díjat „az atommagok mesterségesen gyorsított atomrészecskékkel történő transzmutációjával kapcsolatos úttörő munkájukért”.[7] Nobel-díjas beszédük szerint: „Így először sikerült teljes mértékben emberi ellenőrzés alatt álló eszközökkel atommag-transzmutációt létrehozni.”[8]

Walton kulcsfontosságú tagja volt a Cambridge-i Egyetem magfizikai karának, ahol Cockcrofttal és Ernest Rutherforddal dolgozott együtt. Pályafutása nagy részét Írországban töltötte, miután 1934-ben visszatért Angliából. Aktív tagja maradt a dublini Trinity College oktatói karának, ahol 1946-tól 1974-es nyugdíjba vonulásáig Erasmus Smith Természet- és Kísérleti Filozófia Professzorként[9] szolgált, ezt követően pedig továbbra is az egyetem fizikai tanszékével volt kapcsolatban. William Rowan Hamiltonnal együtt Waltont az egyik legbefolyásosabb ír fizikusnak tartják.

Fiatalkora és tanulmányai

[szerkesztés]

Ernest Thomas Sinton Walton 1903. október 6-án született az írországi Dungarvanben(wd), John Walton (1874–1936), a cloughjordan-i(wd) metodista lelkész és Anna Sinton (1874–1906) fiaként Richhillből(wd).[10] Akkoriban az általános lelkészek családja háromévente költözött, és ez a szokás Ernestet és családját kisgyermekként Rathkeale-be(wd), Limerick megyébe (ahol édesanyja meghalt), majd Monaghan megyébe vitte.

Walton Down(wd) és Tyrone(wd) megyékben, valamint a dublini Wesley College-ban(wd) járt nappali iskolákba, mielőtt 1915-ben bentlakásos diák lett a belfasti Metodista Főiskolán, ahol természettudományokból és matematikából jeleskedett.[11][12]

1922-ben Walton ösztöndíjat nyert a dublini Trinity College-ba matematika és természettudományok tanulmányozására, majd 1924-ben alapítványi ösztöndíjassá választották. 1926-ban alap-, illetve 1927-ben mesterdiplomát szerzett a Trinity-n. Az egyetemi évek alatt számos díjat kapott a fizika és a matematika területén elért kiválóságáért (összesen hetet), köztük az 1924-es alapítványi ösztöndíjat. Az 1927-es diploma megszerzése után 1851-ben kutatási ösztöndíjat kapott az 1851-es Kiállítás Királyi Bizottságtól,[13] és kutatóhallgatóként felvételt nyert a cambridge-i Trinity College-ba(wd), Ernest Rutherford, a Cavendish Laboratórium(wd) igazgatójának felügyelete alatt. Abban az időben négy Nobel-díjas dolgozott a Cavendish Laboratóriumban, és további öten kerültek ki a sorból, köztük Walton és John Cockcroft. Walton 1931-ben doktorált, és 1934-ig kutatóként maradt Cambridge-ben.[14]

Kutatás

[szerkesztés]

Az 1930-as évek elején Walton és Cockcroft együttműködve olyan készüléket építettek, amely lítiumatomok magjait nagyfeszültségű (700 kilovoltos) csőben gyorsított protonárammal bombázva hasította szét.[15][16] A lítiummagok hasítása héliummagokat eredményezett.[17] Később bórt és szenet használtak célpontként a „szétesési” kísérleteikhez,[18] és az indukált radioaktivitásról(wd) is beszámoltak.[19] Ezek a kísérletek igazolták a Rutherford, George Gamow és mások által korábban felvetett atomszerkezeti elméleteket. A sikeres készülék – egy részecskegyorsító-típus, amelyet ma Cockcroft-Walton generátornak neveznek – hozzájárult a részecskegyorsítókon alapuló kísérleti magfizika korszakának megnyitásához. Ez a Cambridge-ben az 1930-as évek elején végzett kutatás hozta Waltonnak és Cockcroftnak 1951-ben a fizikai Nobel-díjat.[14][20]

Dublini karrier

[szerkesztés]

Walton 1934-ben visszatért Írországba, hogy a dublini Trinity College fizika tanszékének ösztöndíjasa legyen. 1946-ban kinevezték az Erasmus Smith Természettudományi és Kísérleti Filozófia professzorává,[9] majd 1960-ban előléptették senior ösztöndíjassá.[14] Előadásait kiemelkedőnek tartották, mivel képes volt bonyolult kérdéseket egyszerű és könnyen érthető módon bemutatni. Kutatási területeit nagyon korlátozott erőforrásokkal elégítette ki, mégis az 1950-es évek végén tanulmányozhatta az üvegek foszforeszkáló hatását, a pozitív ionbombázás alatt álló felületekről származó másodlagos elektronemissziót, a radiokarbonos kormeghatározást és az alacsony szintű számlálást,[21] valamint a vékonyrétegek üvegre történő lerakódását.[22]

Walton több mint 40 évig állt kapcsolatban a Dublini Haladó Tanulmányok Intézetével(wd), ahol hosszú ideig a Kozmikus Fizikai Iskola (School of Cosmic Physics) igazgatótanácsában és az Intézet tanácsában szolgált. John J. Nolan(wd), a Kozmikus Fizikai Iskola alapító elnökének 1952-es halálát követően Walton vette át a szerepet, és 1960-ig töltötte be ezt a pozíciót, amikor John H. Poole lett az utódja.[23][24]

Lochlainn O'Raifeartaigh-val(wd) és Michael Fry-jal együtt Walton segített megalapítani az ír Pugwash csoportot(wd), amely ellenezte a nukleáris fegyverkezési versenyt.[25]

Walton a dublini Wesley College(wd) egyik bizottságában is szolgált.[26]

Későbbi élete és halála

[szerkesztés]
BERJAYA
Walton sírja a Deansgrange temetőben, Dublin déli részén

Bár Walton 1974-ben nyugdíjba vonult a dublini Trinity College-ból, utolsó betegségéig megőrizte kapcsolatát a Trinity Fizikai Tanszékével. Halála előtt röviddel a Nobel-érmének és a honoráriumának átadásával fejezte ki élethosszig tartó elkötelezettségét a Trinity iránt.[27]

Walton 1995. június 25-én halt meg Belfastban, 91 éves korában. A dublini Dean's Grange temetőben nyugszik.[28]

Caládja

[szerkesztés]

1934-ben Walton feleségül vette Winifred Wilsont, egy metodista lelkész lányát.[26] Négy gyermekük született: Alan Walton (a Cambridge-i Egyetem fizikusa), Marian Woods, Philip Walton (az NUI Galway(wd) alkalmazott fizika professzora) és Jean Clarke.[29]

Vallási nézetek

[szerkesztés]

A metodistaként nevelkedett Waltont sokan a keresztény hit iránti elkötelezettségével jellemezték.[30] A Nobel-díj elnyerése után számos országban tartott előadásokat a tudomány és a vallás kapcsolatáról,[31] és a tudomány fejlődését ösztönözte, mint az Istenről való jobb megismerés egyik módját.

„„A Teremtő gondolkodása megismerésének egyik módja az alkotása tanulmányozása. Istennek kell megadnunk a dicséretet azzal, hogy tanulmányozzuk műalkotásait, és ennek az emberi gondolkodás minden területére vonatkoznia kell. Ha nem vagyunk hajlandóak becsületesen használni az intelligenciánkat, az a megvetése azt illetően, aki ezt az intelligenciát adta nekünk.””

– — V. J. McBrierty (2003): Ernest Thomas Sinton Walton, The Irish Scientist, 1903-1995, Trinity College Dublin Press.)[32]

Walton érdeklődött a kormányzattal és az egyházzal kapcsolatos témák iránt,[33] és halála után a Christians in Science Ireland szervezet megalapította a Walton Lectures on Science and Religion programot (egy hasonló kezdeményezés, mint a Boyle Lectures(wd)). David Wilkinson(wd), Denis Alexander(wd) és mások Walton-előadásokat tartottak Írország-szerte egyetemeken.[34]

Elismerések

[szerkesztés]

Tagságok

[szerkesztés]
Ország Év Intézmény Típus Hiv.
BERJAYA Írország 1935 Royal Irish Academy(wd) Member [35]

Díjak

[szerkesztés]
Ország Év Intézmény Díj Idézet Hiv.
BERJAYA Egyesült Királyság 1938 Royal Society Hughes Medal "For their discovery that nuclei could be disintegrated by artificially produced bombarding particles" (with John Cockcroft) [36]
BERJAYA Svédország 1951 Royal Swedish Academy of Sciences Nobel Prize in Physics "For their pioneer work on the transmutation of atomic nuclei by artificially accelerated atomic particles" (with John Cockcroft) [7]

Díszdoktori címek

[szerkesztés]
Ország Év Egyetem Fokozat Hiv.
BERJAYA Egyesült Királyság 1959 Queen's University Belfast(wd) Doctor of Science(wd) [37]
BERJAYA Egyesült Királyság 1988 Ulster University(wd) Doctor of Science(wd) [38]
BERJAYA Írország 1991 Dublin City University(wd) Doctor of Philosophy [39]

Megemlékezések

[szerkesztés]

Walton szülővárosában, Dungarvanben(wd) a Walton Causeway Parkot 1989-ben avatták fel tiszteletére, amelyen maga Walton is részt vett.[40] Halála után a Waterfordi Műszaki Intézet(wd) az egyik épületet ETS Walton Buildingnek nevezte el,[41] és egy emléktáblát helyeztek el szülőháza helyén.[40]

Walton további kitüntetései közé tartozik a belfasti Methodist College Walton épülete, ahol öt évig bentlakásos volt, valamint egy emléktábla a Methodist College főbejárata előtt. A dublini Wesley College, ahol tanult és hosszú éveken át az igazgatótanács elnökeként is tevékenykedett, megalapította a Walton Fizikai Díjat, és a Methodist College-ban az azonos nevű díjat annak a diáknak ítélik oda, aki a legmagasabb pontszámot éri el emelt szintű fizikából. Waterfordban is van egy Waltonról elnevezett ösztöndíj.[42] 2014-ben a dublini Trinity College megalapította a Trinity Walton Club-ot,[43] egy tanórán kívüli STEM(wd) oktatási központot tinédzserek számára.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1 2 Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. 1 2 SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Dalibor Brozović: Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Horvát Enciklopédia. Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  4. ↑ various authors: Dictionary of Irish Biography (angol nyelven). Royal Irish Academy
  5. ↑ Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave. (Hozzáférés: 2024. június 30.)
  6. ↑ Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave. (Hozzáférés: 2021. június 25.)
  7. 1 2 The Nobel Prize in Physics 1951. Nobel Foundation. [2008. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 9.)
  8. ↑ The Nobel Prize in Physics 1951 - Ceremony Speech. NobelPrize.org. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  9. 1 2 Az Erasmus Smith's Professor of Natural and Experimental Philosophy a dublini Trinity College-ban egy 1724-ben alapított fizika tanszék, amelyet Erasmus Smith(wd) (1611–1691), egy gazdag londoni kereskedő hozott létre.
  10. ↑ D.I.B.: Walton, Ernest Thomas Sinton. https://www.dib.ie/biography/walton-ernest-thomas-sinton-a8909
  11. ↑ Ernest Walton 18 April 2015 ulsterhistorycircle.org.uk, accessed 22 November 2021
  12. ↑ Ernest Thomas Sinton Walton www.encyclopedia.com, accessed 22 November 2021
  13. ↑ 1851 Royal Commission Archives
  14. 1 2 3 Boylan, Henry. A Dictionary of Irish Biography, 3rd Edition. Dublin: Gill and MacMillan, 262. o. (1998). ISBN 0-7171-2945-4
  15. ↑ (1932. június 1.) „Experiments with High Velocity Positive Ions. (I) Further Developments in the Method of Obtaining High Velocity Positive Ions”. Proceedings of the Royal Society A -136 (830), 619–630. o. DOI:10.1098/rspa.1932.0107. ISSN 1364-5021.
  16. ↑ Research Profile: Ernest Thomas Sinton Walton: The Cockcroft–Walton Accelerator www.mediatheque.lindau-nobel.org, accessed 20 November 2021
  17. ↑ (1932. július 1.) „Experiments with High Velocity Positive Ions. II. The Disintegration of Elements by High Velocity Protons”. Proceedings of the Royal Society A 137 (831), 229–242. o. DOI:10.1098/rspa.1932.0133. ISSN 1364-5021.
  18. ↑ (1934. május 1.) „Experiments with High Velocity Positive Ions. III. The Disintegration of Lithium, Boron, and Carbon by Heavy Hydrogen Ions”. Proceedings of the Royal Society A 144 (853), 704–720. o. DOI:10.1098/rspa.1934.0078. ISSN 1364-5021.
  19. ↑ (1935. január 1.) „Experiments with High Velocity Positive Ions. IV. The Production of Induced Radioactivity by High Velocity Protons and Diplons”. Proceedings of the Royal Society A 148 (863), 225–240. o. DOI:10.1098/rspa.1935.0015. ISSN 1364-5021.
  20. ↑ Ernest T.S. Walton. nobelprize.org. Nobel Media AB. [2019. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 19.)
  21. ↑ Az alacsony szintű számlálás nagyon kis mennyiségű radioaktivitás mérését jelenti. A háttérsugárzás gyakran nagyobb lehet, mint a mérni kívánt radioaktív forrás sugárzása. Ezért a mérőberendezést árnyékolni kell a háttérsugárzástól.
  22. ↑ This Month in Physics History: April 14, 1932: Cockcroft and Walton Split the Atom www.aps.org/ APS News April 2019 (Volume 28, Number 4), accessed 20 November 2021
  23. ↑ Dublin Institute for Advanced Studies: Council and Governing Boards as of 31/3/1947 www.dias.ie, accessed 19 November 2021
  24. ↑ Dublin Institute for Advanced Studies: Council and Governing Boards as of 31/3/1953 www.dias.ie, accessed 19 November 2021
  25. ↑ Irish physicist who had a theorem named after him 25 November 2000 www.irishtimes.com, accessed 22 November 2021
  26. 1 2 The Nobel Prize in Physics 1951 (amerikai angol nyelven). NobelPrize.org. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
  27. ↑ Ernest Walton profile Archiválva 2009. január 8-i dátummal a Wayback Machine-ben., tcd.ie; accessed 4 June 2016.
  28. ↑ Ernest Walton, Oxford Dictionary of National Biography, online, Oxford University Press. DOI: 10.1093/ref:odnb/57946 (2004) (Subscription or UK public library membership required.)
  29. ↑ „Splitting the atom, setting the pace”, The Irish Times (Hozzáférés: 2019. december 10.) (angol nyelvű) 
  30. ↑ V. J. McBrierty: Ernest Thomas Sinton Walton, The Irish Scientist, 1903-1995 (Trinity College Dublin, 2003)
  31. ↑ Walton was strongly committed to the Methodist faith, and following the award of the Nobel Prize in Physics in 1951 jointly to himself and John Cockcroft, he spoke on science and religion to audiences in Ireland, the United States, and Sweden, cis.org.uk; accessed 4 June 2016.
  32. ↑ Ernest T. S. Walton profile, cis.org.uk; accessed 4 June 2016.
  33. ↑ Gale Research Inc (1998). "Encyclopedia of World Biography: Vitoria-Zworykin": Outside of his scientific work, Ernest Walton was active in committees concerned with the government, the church, research and standards, scientific academies, and the Royal City of Dublin Hospital.
  34. ↑ Walton Lectures on Science and Religion www.cis.org.uk accessed 25 February 2020.
  35. ↑ McBrierty, Vincent (2009). „Walton, Ernest Thomas Sinton”. Dictionary of Irish Biography. DOI:10.3318/dib.008909.v1.
  36. ↑ Hughes Medal. Royal Society. (Hozzáférés: 2025. október 31.)
  37. ↑ Queen’s University Belfast Honorary Degrees 1871-2025 pp. 23. (Hozzáférés: 2026. január 4.)
  38. ↑ Honorary Graduates Conferred Since 1985. Ulster University. [2025. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2026. január 4.)
  39. ↑ Honorary Graduates. Dublin City University. [2025. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2026. január 4.)
  40. 1 2 Ernest Walton: The Irish Man Who Split the Atom 6 March 2016 www.theirishplace.com, accessed 20 November 2021
  41. ↑ Barry Roche, Waterford institute opens €15m facilities 29 January 2005, www.irishtimes.com, accessed 20 November 2021
  42. ↑ Walton scholarship, businessandleadership.com; accessed 4 June 2016.
  43. ↑ Trinity Walton Club, tcd.ie; accessed 17 November 2021.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ernest Walton című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ernest_Walton&oldid=28764076”