Botykapeterd
| Botykapeterd | |||
 | |||
| A botykai református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Szigetvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Gellér Jánosné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7900 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 306 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 19,45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,43 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 03′ 02″, k. h. 17° 52′ 03″46.050489°N 17.867369°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 02″, k. h. 17° 52′ 03″46.050489°N 17.867369°E | |||
 Botykapeterd
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Botykapeterd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Botykapeterd témájú médiaállományokat. | |||
Botykapeterd község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Botyka falurész Baranya vármegyében, Szigetvártól 5 kilométerre keletre, a 6-os főút mellett fekszik, Kispeterd falurész pedig tőle északkeletre.
Története
[szerkesztés]Botykapeterd község 1931-ben alakult a korábban két önálló település, Botyka és Kispeterd egyesítéséből.
Botyka Árpád-kori település, személynévi eredetű, nevét fennmaradt oklevelek 1258-ban említették először Boghka, Bathka vagy Bogyka alakban írva.[3] A falut nemesek lakták, köztük a 13. században a Bece család, amelyikről a ma Becefa néven Szigetvár részét képező Beceszeg település a nevét kapta. A botykai nemesek birtokai 1258-ban a mai Boldogasszonyfán 1313-ban Pállaka, 1294-ben Győri településen voltak. 1330-ban a botykaiak közül 7 nemes szerepelt tanúként. 1332-ben papja 10, 1334-ben 5, 1335-ben 10 báni dénár pápai tizedet fizetett.[forrás?] A település a török hódoltság idején sem néptelenedett el, 1554-ben 13, 1565-ben 23, 1571-ben 25 család fizetett adót. 1689-ben az addigi mélyebb fekvésű, „posványos”-nak mondott területről a település új, mai, dombosabb helyére költözött. 1767-ben, amikor a falu urbáriumot kapott, 61 telkes jobbágy és két zsellér lakta, s egy családra 10 holdnyi termőföld jutott. 1842-ben 353 lakosa volt.[4]
Kispeterd szintén Árpád-kori település. Szintén személynévből származó neve a régi forrásokban Petherd, Perurdy és Kys Petherd alakokban szerepelt. Egy monda szerint az álruhás Mátyás király itt szeretett bele egy Peterd nevű erdész lányába: a történet szerint az ő emlékére építtette a király azt a templomot, amely körül a település később kialakult. 1767-ben 22 jobbágy és két zsellér művelt földet a faluban, itt családonként átlagosan 12 hold területűt. 1842-ben Kispeterdnek 248 lakója volt.[3]
A két település lakosai a 16–17. században tértek át a református vallásra. Botykán már a 18. században is voltak fatemplomok. A ma is álló református templom az 1820-as években épült.[5]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Pál János (független)[6]
- 1994–1998: Pál János (független)[7]
- 1998–2002: Pál János (független)[8]
- 2002–2006: Pál János (független)[9]
- 2006–2010: Pál János (független)[10]
- 2010–2014: Gellér Jánosné (független)[11]
- 2014–2019: Gellér János Istvánné (független)[12]
- 2019–2024: Gellér Jánosné (független)[13]
- 2024– : Gellér Jánosné (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 329 | 347 | 341 | 332 | 326 | 323 | 311 | 319 | 306 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,8%-a magyarnak, 14,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% örménynek mondta magát (1,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,2%, református 21,7%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 10,2% (3,7% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 87%-a vallotta magát magyarnak, 5% cigánynak, 0,3% bolgárnak, 0,3% németnek, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,6% volt római katolikus, 6,5% református, 0,6% görögkatolikus, 13,9% felekezeten kívüli (61,3% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés]Botykapeterden két református templom is van, a botykai 1822-től 1827-ig épült.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 Botykapeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
- 1 2 3 Zentai 2013 27.
- ↑ Zentai 2013 27–28.
- ↑ Zentai 2013 28.
- ↑ Botykapeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Botykapeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Botykapeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Botykapeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Botykapeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Botykapeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Botykapeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Botykapeterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
- ↑ Botykapeterd Helységnévtár
- ↑ Botykapeterd Helységnévtár
Források
[szerkesztés]- Györffy György
- ↑ Zentai 2013: Zentai Tünde. A Dél-Dunántúl festett templomai – 9. Szigetvidék. Pannónia Könyvek (2013). ISBN 978-963-9893-79-5
