close
Ugrás a tartalomhoz

AstraZeneca

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
AstraZeneca
BERJAYA
BERJAYA
Típus
Alapítva1913[1]
Székhely
Iparággyógyszeripar
Tulajdonos
  • BlackRock (7,69 százalék)[2]
  • Investor (3,93 százalék)[2]
  • Capital Group Companies (4,86 százalék)[2]
  • Wellington Management Company (5,89 százalék)[2]
Formapublic limited company
Termékekgyógyszer
Árbevétel24 384 000 000 $ (2019)[2]
Alkalmazottak száma70 600 (2019)[2]
Anyavállalatanincs
Leányvállalatai
  • AstraZeneca Canada
  • AstraZeneca PTY
  • AstraZeneca Korea
  • AstraZeneca AB
  • AstraZeneca India
  • AstraZeneca OY
  • AstraZeneca K.K.
  • AstraZeneca Farmaceutica Spain S.A.
  • AstraZeneca Czech Republic s.r.o.
  • Cambridge Antibody Technology
  • AstraZeneca (United States)
  • Amylin Pharmaceuticals
  • Acerta Pharma
Tőzsde
AstraZeneca (Anglia)
AstraZeneca
AstraZeneca
Pozíció Anglia térképén
BERJAYA é. sz. 52° 10′ 29″, k. h. 0° 07′ 58″52.174809°N 0.132828°EKoordináták: é. sz. 52° 10′ 29″, k. h. 0° 07′ 58″52.174809°N 0.132828°E
Az AstraZeneca weboldala
BERJAYA
A Wikimédia Commons tartalmaz AstraZeneca témájú médiaállományokat.
BERJAYA
Oxford AstraZeneca Covid19 vakcina

Az AstraZeneca plc (/ ˌæstrəˈzɛnəkə /) brit-svéd[3][4][5] multinacionális gyógyszeripari és biofarmakológiai vállalat, amelynek székhelye az angliai Cambridge-ben található.[6] Az AstraZeneca termékportfóliója a főbb betegségterületekre terjed ki, ideértve a rákot, a szív- és érrendszeri-, valamint a gyomor-, és bélrendszeri betegségeket, a fertőzéseket és légzőszervi gyulladásokat. Az AstraZeneca AB, a vállalat svéd ága, az AstraZeneca plc leányvállalata. A társaságot 1999-ben alapították a svéd Astra AB és a brit Zeneca Csoport[7] egyesítésével. Azóta a világ legnagyobb gyógyszeripari vállalatai közé tartozik. K+F tevékenységét három stratégiai központjára összpontosítja, ezek az angliai Cambridge; a svédországi Göteborg és Gaithersburg, Marylandben, az Egyesült Államokban.[8] Az AstraZeneca elsődleges részvényjegyzése a londoni tőzsdén van, ahol az FTSE 100 index egyik meghatározó összetevője. A vállalatnak másodlagos részvényjegyzése van a továbbiakban a Nasdaq OMX Stockholm, a Nasdaq New York, a Bombay Stock Exchange és a National Stock Exchange of India tőzsdéken.

2020-ban az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által kifejlesztett Covid19 elleni vakcinák tesztelése harmadik fázisa során a kísérletben részvevők 70 százalékánál sikerült megakadályozni a vírusfertőzés kialakulását.[9] Erre az eredményre alapozva, 2021 januárjában, a Covid19 Vaccine AstraZeneca oltóanyag, –melynek nevét később, Vaxzevriára változtatták– India, majd az Európai Unió egész területére érvényes feltételes forgalombahozatali engedélyt kapott.[10][11]

Történelem

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

XX. század

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Astra AB-t 1913-ban a svédországi Södertäljében alapította 400 orvos és gyógyszerész. 1999-ben az Astra és a brit Zeneca Group egyesült, és megalakították az AstraZeneca plc-t, amelynek székhelye London lett.[12] Még ugyanebben az évben az AstraZeneca kijelölte új, amerikai leányvállalata székhelyét North Wilmingtonban, Delaware államban.

2000–2015

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2005-ben a vállalat 120 millió fontért felvásárolta a KuDOS Pharmaceuticals brit biotechnológiai vállalatot,[13] és a rákkutatás terén történő együttműködési megállapodást kötött az Astex-szel. Azt is bejelentette, hogy a Pennsylvania Bio kereskedelmi szervezet gyémántfokozatú tagjává vált.[14] 2006-ban, a 2004-ben megkezdett együttműködési kapcsolatot követően, az AstraZeneca 702 millió fontért megvásárolta a Cambridge Antibody Technologyt.[15]

2007 februárjában az AstraZeneca megállapodott abban, hogy 150 millió dollárért megvásárolja az Arrow Therapeutics nevű társaságot, amely az antivirális terápiák kutatására és fejlesztésére összpontosít.[16] 2007-ben az AstraZeneca mintegy 15,2 milliárd dollárért felvásárolta a MedImmune amerikai vállalatot, és evvel belépett az influenza elleni védőoltások és csecsemők vírusellenes gyógykezelése területére.

2010-ben az AstraZeneca felvásárolta a Novexel Corp-ot, egy antibiotikum-kutatócéget, amelyet 2004-ben alapítottak. Az Astra ezzel az akvizicióval hozzájutott az NXL-104 (CEF104) (CAZ-AVI) kísérleti antibiotikumot.[17] 2011-ben az AstraZeneca felvásárolta a Guangdong BeiKang Gyógyszergyárat.[18]

2012 februárjában AstraZeneca és Amgen együttműködést jelentettek be a gyulladásos betegségek kezelésében.[19] Ezt követően 2012 áprilisában az AstraZeneca 1,26 milliárd dollárért megvásárolta az Ardea Biosciences, egy újabb biotechnológiai vállalatot. 2012 júniusában az AstraZeneca és a Bristol Myers Squibb közös akvizíció keretében tudta megszerezni az Amylin Pharmaceuticals biotechnológiai vállalatot. Megállapodás született arról, hogy a Bristol Myers Squibb 5,3 milliárd dollár készpénzért és 1,7 milliárd dolláros adósság átvállalásáért tesz szert az Amylinra, az AstraZeneca pedig 3,4 milliárd dollár készpénzt fizet a Bristol Myers Squibbnek, majd ezt követően az Amylin az AstraZeneca és a Bristol Myers Squibb közös cukorbetegség-kutatási vállalkozásává alakul át.

2013 márciusában az AstraZeneca bejelentette a nagyvállalati szerkezetátalakítási terveit, ideértve az Egyesült Királyságbeli Alderley Parkban és Loughborough-ban, valamint a svéd Lundban folytatott kutatási és fejlesztési tevékenysége beszüntetését. Egyben egy 500 millió dolláros beruházást jelentettek be, egy új kutatási és fejlesztési létesítmény megépítését Cambridge-ben. Az AstraZeneca azt is bejelentette, hogy 2016-ban vállalati központját Londonból Cambridge-be költözteti.[20] valamint, hogy 1600 munkahelyet szüntet meg; három nappal később bejelentette, hogy további 2300 munkahelyet szüntet meg.[21][22] Azt is nyilvánosságra hozta, hogy a jövőben a a légzőszervi­­–, szív– és érrendszeri–, valamint onkológiai betegségekre összpontosít.[23] 2013 októberében az AstraZeneca bejelentette, hogy mintegy 440 millió dollárért felvásárolja a Spirogen biotechnológiai onkológiai céget.

2014. május 19-én az AstraZeneca elutasította a Pfizer részvényenként 55 font összegű "végleges ajánlatát", amelynek értéke 69,4 milliárd font (117 milliárd dollár) volt. A társaságok 2014 januárja óta folytattak egyeztetéseket. Ha az üzlet létrejött volna, a Pfizer vált volna a világ legnagyobb gyógyszergyártójává. Nagy-Britanniában sokan, köztük politikusok és tudósok is ellenezték a fúziót.[24] 2014 júliusában a vállalat megállapodást kötött az Almirall céggel, annak leányvállalatának, az Almirall Sofotecnek a megvásárlásáról. 2014 augusztusában a vállalat bejelentette, hogy hároméves együttműködést kezdett a Mitsubishi Tanabe Pharmával a diabéteszes nephropathia területének kutatásában.[25] Decemberben a vállalat, a Food and Drug Administration (FDA) gyorsított eljárását követően, megkapta a jóváhagyást az Olaparibra gyógyszere forgalmazására, mely a petefészekrákban szenvedő, BRCA genetikai mutációval rendelkező nők kezelésére szolgál.

2015-ben a vállalat bejelentette, hogy 40 millió dollárból új leányvállalatot hoz létre. Április vége felé a vállalat számos együttműködést jelentett be, becslések szerint összességében mintegy 1,8 milliárd dollár értékben; november 6-án arról számoltak be, hogy az AstraZeneca 2,7 milliárd dollárért megvásárolta a ZS Pharmát.[26] Decemberben a vállalat bejelentette szándékát, hogy 575 millió dollárért megvásárolja a Takeda Pharmaceutical portfólióját – nevezetesen az Alvescot és az Omnarist [59]. Egy nappal később a társaság bejelentette, hogy 55 százalékos többségi részesedést vásárolt az Acerta-ban 4 milliárd dollárért.[27]

2015 után

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2017 júliusában a vállalat vezérigazgatója, Pascal Soriot még azt mondta, hogy a Brexit nem változtatja meg az Egyesült Királysággal kapcsolatos fejlesztési terveiket.[28] 2017 szeptemberében a társaság elnöke, Leif Johansson viszont már arról beszélt, hogy megteszi az előzetes lépéseket a kutatási és gyártási tevékenységeik Egyesült Királyságból való áttelepítésére, ha a kemény Brexit-változat valósul meg. 2017-ben az eladások alapján az AstraZeneca volt a világ tizenegyedik legnagyobb gyógyszergyártó cége, míg a K + F beruházásokat tekintve a hetedik helyet foglalta el a világon.[29]

2018 februárjában az AstraZeneca bejelentette, hogy hat korai stádiumban lévő kísérleti gyógyszeren dolgozik új, Viela Bio nevű, biotechnológiai gyárában, melynek értéke 250 millió dollár.[30]

2019 márciusában az AstraZeneca bejelentette, hogy 6,9 milliárd dollárt fordít a Daiichi Sankyo Co Ltd-vel való kooperációra, mely során az emlőrák gyógyítását tűzték ki maguk elé célul. Az AstraZeneca egy 3,5 milliárd dolláros részvénykibocsátásból származó bevétel egy részét tervezte felhasználni az ügylet finanszírozására. 2019 szeptemberében a vállalat bejelentette, hogy megszünteti a gyógyszergyártást a németországi Wedel központjában, ami 175 munkahely elvesztéséhez vezet 2021 végéig.[31][32]

2020 februárjában az AstraZeneca átadta a Movantik gyógyszer forgalmazási jogait (Európa, Kanada és Izrael kivételével) a Redhill Biopharma részére.[33]

2020 júniusában az AstraZeneca előzetes tárgyalásokat kezdeményezett versenytársával, a Gilead Sciences Inc. gyógyszergyártóval, egy lehetséges egyesülés lehetőségével kapcsolatban, melynek hozzávetőleges értéke közel 240 milliárd dollár lett volna.[34] A tárgyalásokat azonban megszakították, mert az elvonta volna a társaság figyelmét a folyamatban lévő COVID-19 vakcina fejlesztésére tett erőfeszítésekről.[35]

2020 decemberében az AstraZeneca bejelentette, hogy 39 milliárd dolláros ügylet keretében felvásárolja az Alexion Pharmaceuticals céget.[36]

2020. december 27-én az AstraZeneca vezetője, Pascal Soriot bejelentette, hogy az Oxfordi Egyetemmel közösen kifejlesztett, kétfázisú, COVID-19 vakcinájukkal megtalálták a "nyerő formulát".[37]

2020. december 30-án az Egyesült Királyság engedélyezte az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyag sürgősségi alkalmazását.[38][39][40]

Vaxzevria, az AstraZeneca Covid19 elleni vakcinája

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Út az Európai Gyógyszerügynökség engedélyéig

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2020 márciusában a vállalat bejelentette, hogy egyéni védőeszközöket, köztük 9 millió arcmaszkot adományoz a Covid19 járvány ellen küzdő különféle nemzetközi egészségügyi szervezeteknek.[41]

Áprilisban Pascal Soriot vezérigazgató arról számolt be, hogy a vállalat a GlaxoSmithKline-nal és a Cambridge-i Egyetemmel közösen létrehozott egy új laboratóriumot, amely képes napi 30 000 Covid19 teszt elvégzésére. A vállalat egy klinikai vizsgálat tervét is bejelentette, melynek során tesztelik, hogy a Covid19 kezelése során a Calquence milyen hatást feit ki.[42]

2020 júniusában a National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID) megerősítette, hogy az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által kifejlesztett potenciális vakcinák tesztelésének harmadik fázisa 2020 júliusában kezdődik.[43] Közülük az egyikkel, az AZD1222-vel, sikerült a III. fázisú vizsgálatokat is befejezni.[9]

2020. november 23-án az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca bejelentette a koronavírus elleni vakcinájuk tesztelésének sikeres befejezését. A III. fázisú kísérlet során a kísérletben részvevők 70 százalékánál sikerült megakadályozniuk a Covid-19 vírusfertőzés kialakulását. A kutatók úgy vélték, az adagolás módosításával ez a számarány akár a 90 százalékot is meghaladhatja.[44]

India 2021 januárjában hagyta jóvá az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett Covid19 vakcinát, amely megnyitotta az utat egy hatalmas védőoltás-népszerűsítési kampány előtt a világ második legnépesebb országában. Bejelentették, hogy az Oxford–AstraZenecát helyben, Indiában, a Serum Institute of India (SII) készíti majd, és COVISHIELD márkanév alatt fogja forgalmazni.[10]

Az Európai Gyógyszerügynökségtől (EMA – European Medicines Agency) 2021. január 29-én a Covid19 Vaccine AstraZeneca az Európai Unió egész területére érvényes feltételes forgalombahozatali engedélyt kapott.[11]

Mellékhatások?

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Márciusban viszont Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Hollandia, Dánia, Norvégia, Izland, Bulgária és Írország felfüggesztette az AstraZeneca vakcina alkalmazását, miután az agyi vénákban fellépő vérrögképződésről érkeztek bejelentések.[45]

Az EMA 2021. március 18-án közleményt adott ki, miszerint nem találtak összefüggést az AstraZeneca vakcinával végrehajtott oltások és a véralvadásos, vérrögképződéssel kapcsolatos esetek között, de ez nem zárható ki továbbra sem, ezért újabb vizsgálatokat folytatnak. Az EMA hangsúlyozta továbbá, hogy AstraZeneca vakcina előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatát. Magyarországon a hatóságok, az EMA állásfoglalását magukévá téve, nem állították le az AstraZeneca vakcinával való oltást.[46][47]

Névváltozás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2021. március 30-án a svéd gyógyszerügyi hatóság, a Läkemedelsverket,[48] bejelentette, hogy az EMA előzetes jóváhagyását követően, Vaxzevriára változtatja az oltóanyag nevét.[49][50] A bejelentésben megerősítették, hogy csak a vakcina neve változik meg, összetétele nem.[51]

Mellékhatások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2021. április 6-án, az EMA oltásstratégiai részlegének felelős vezetője, Marco Cavaleri bejelentette, hogy a március 18-i közleményük kiadása óta elvégzett vizsgálataik során bebizonyosodott, hogy mégis van összefüggés , az AstraZeneca Covid19 elleni, Vaxzevria vakcinájuk és a végrögképződéses esetk között.[52][53][54] Az EMA másnap közleményében megerősítette az összefüggés létezését, mindazonáltal továbbra is ajánlotta a vakcináját, mondván, az oltás előnyei messze meghaladják a kockázatot.[55][56][57] Később a közlemény hitelességét erősítette meg egy skót oltáshatékonyság-vizsgálat, melynek eredménye szerint a Vaxzevria első adagjának beadását követően, a negyedik héttől, már 88 százalékkal csökken a kórházba kerülés kockázata.[58] Az EMA, idővel, az igen ritka idegrendszeri megbetegedés, a Guillain-Barré szindróma (GBS) kialakulását is a Vaxzevriára esetleges mellékhatásaként határozta meg. A gyógyszerügynökség 2021 szeptemberi határozathozataláig a Guillain-Barré szindróma valószínűtlenül ritkán fordult csak elő, 8 hónap alatt mindössze 833 GBS-esetről tudtak az 592 millió adag oltóanyag beadását követően.[59][60]

Pereskedés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Európai Bizottság 2021 áprilisában bejelentette, hogy beperli az Astra Zenecát, mivel az késleltette a Vaxzevria időbeni kiszállítását akkor, amikor "minden vakcina számít, mert minden vakcina életet menthet".[61][62][63] 2021 szeptemberében végül úgy zárult le a per, hogy az AstraZeneca vállalta, hogy októberig 60 millió, az év végéig 75 millió, majd 2022 áprilisáig újabb 65 millió adag oltóanyagot szállít le az EU tagállamaiba.[60][64]

Exitálás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2024. május 8-án az AstraZeneca bejelentette, hogy a visszaesett kereslet miatt a koronavírus ellen kifejlesztett vakcináját kivonja a piacról.[65]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "www.astrazeneca.ch/en/about-us/our-history.html". Hozzáférés: 2023. október 3.
  2. 1 2 3 4 5 6 "éves jelentés" (PDF).
  3. ↑ "AstraZeneca > GC Powerlist: Sweden Teams 2019". www.legal500.com. Hozzáférés: 2021. március 23.
  4. ↑ CNN, By Julia Hollingsworth, Adam Renton, Melissa Macaya and Mike Hayes (2020. december 30.). "UK "will be able to get out of this by the spring," minister says after regulator approves AstraZeneca vaccine". CNN (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. március 23. {{cite web}}: |last= has generic name (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  5. ↑ biopharma-reporter.com. "AstraZeneca's COVID-19 vaccine gets the green light in the UK". biopharma-reporter.com (brit angol nyelven). 2021. január 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. március 23.
  6. ↑ "Contact Information". www.astrazeneca.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. március 23.
  7. ↑ "Global 500 2009: Industry: - FORTUNE on CNNMoney.com". money.cnn.com. 2010. augusztus 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. március 23.
  8. ↑ "UPDATED: AstraZeneca to ax 1,600, relocate thousands in global R&D reshuffle". FierceBiotech (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. március 23.
  9. 1 2 "ISRCTN". www.isrctn.com. doi:10.1186/isrctn89951424. Hozzáférés: 2021. március 23.{{cite web}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)
  10. 1 2 Das, Krishna N. (2021. január 3.). "India's drugs experts approve AstraZeneca, local COVID vaccines". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. március 23.
  11. 1 2 "Archivált másolat" (PDF). 2021. március 16. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2021. március 23.
  12. ↑ "Working at AstraZeneca". careers.astrazeneca.com. Hozzáférés: 2021. március 23.
  13. ↑ "AstraZeneca buys biotech company for £120m". The Telegraph (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2021. március 23.
  14. ↑ "Pennsylvania Bio - Member Listings". web.archive.org. 2005. december 14. 2005. december 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. március 23.
  15. ↑ "AstraZeneca to buy CAT for £702m" (brit angol nyelven). 2006. május 15. Hozzáférés: 2021. március 23.
  16. ↑ "AstraZeneca agrees to buy Arrow Therapeutics for $150 mln - MarketWat…". archive.ph. 2012. július 8. Hozzáférés: 2021. március 23.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  17. ↑ "AstraZeneca To Acquire Infection Research Company Novexel And Expand Collaboration With Forest Laboratories". www.astrazeneca.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. március 23.
  18. ↑ "AstraZeneca to buy Chinese generics firm". PMLive (angol nyelven). 2011. december 8. 2014. március 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. március 23.
  19. ↑ "AstraZeneca and Amgen in deal on drugs for inflammatory diseases". MedCity News (amerikai angol nyelven). 2012. április 3. Hozzáférés: 2021. március 23.
  20. ↑ "AstraZeneca cuts UK headcount and moves to Cambridge". Times Higher Education (THE) (angol nyelven). 2013. március 19. Hozzáférés: 2021. március 23.
  21. ↑ "AstraZeneca to cut 2,300 more jobs". USA TODAY (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2021. március 23.
  22. ↑ Grapevine, H. R. "AstraZeneca increase job cuts to 5,050". www.hrgrapevine.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. március 23.
  23. ↑ "AstraZeneca outlines strategy to return to growth and achieve scientific leadership". www.astrazeneca.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. március 23.
  24. ↑ "AstraZeneca rejects Pfizer 'final' takeover offer, triggers major drop in shares | London Mercury". web.archive.org. 2014. május 20. 2014. május 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. március 23.
  25. ↑ Writer, GEN Staff (2014. november 6.). "Aegerion Snaps Up Rare Disease Drug from AstraZeneca for $325M+". GEN - Genetic Engineering and Biotechnology News (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2021. március 23.
  26. ↑ http://www.nzherald.co.nz/business/news/article.cfm?c_id=3&objectid=11541386
  27. ↑ Writer, GEN Staff (2015. december 17.). "AstraZeneca Takes Majority Stake in Acerta for $4B". GEN - Genetic Engineering and Biotechnology News (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2021. március 23.
  28. ↑ "Subscribe to read | Financial Times". www.ft.com. Hozzáférés: 2021. március 23. {{cite web}}: Cite uses generic title (súgó)
  29. ↑ "Pharm Exec's Top 50 Companies 2017". PharmExec. Hozzáférés: 2021. március 23.
  30. ↑ Hirschler, Ben (2018. február 28.). "AstraZeneca spins off autoimmune drugs into new biotech company". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. március 23.
  31. ↑ Hamburg, Hamburger Abendblatt- (2019. szeptember 19.). "Pharma-Konzern AstraZeneca schließt Produktion in Wedel". www.abendblatt.de (német nyelven). Hozzáférés: 2021. március 23.
  32. ↑ Hamburg, Hamburger Abendblatt- (2019. szeptember 21.). "AstraZeneca schließt die Produktion in Wedel". www.abendblatt.de (német nyelven). Hozzáférés: 2021. március 23.
  33. ↑ "AstraZeneca divests global rights to Movantik". www.worldpharmanews.com. Hozzáférés: 2021. március 23.
  34. ↑ Nair, Ed Hammond, Aaron Kirchfeld and Dinesh (2020. június 7.). "A new pharma king? AstraZeneca approaches Gilead about potential merger: report". The Sydney Morning Herald (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. március 23.{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  35. ↑ "Times online". Times online (angol nyelven). 1785. Hozzáférés: 2021. március 23.
  36. ↑ Burger, Ludwig (2020. december 12.). "AstraZeneca to buy Alexion for $39 billion to expand in immunology". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. március 23.
  37. ↑ "Oxford vaccine researchers have found 'winning formula', AstraZeneca chief says". The Independent (angol nyelven). 2020. december 27. Hozzáférés: 2021. március 23.
  38. ↑ "Is good news for India on the vaccine front here?". www.timesnownews.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. március 23.
  39. ↑ "Covid-19: Oxford-AstraZeneca vaccine approved for use in UK". BBC News (brit angol nyelven). 2020. december 30. Hozzáférés: 2021. március 23.
  40. ↑ Das, Ruchika Chitravanshi & Sohini (2020. december 31.). "India's Covid vaccine hope rolls over to 2021; panel to meet again on Jan 1". Business Standard India. Hozzáférés: 2021. március 23.
  41. ↑ "Coronavirus: AstraZeneca donates nine million face masks and steps up Covid-19 drugs research". Cambridge Independent (angol nyelven). 2020-03-29Z23:01:00.0000000+01:00. Hozzáférés: 2021-03-23. {{cite web}}: Check date values in: |date= (súgó)
  42. ↑ "AstraZeneca to test one of its cancer medicines for Covid-19 patients". ITV News (angol nyelven). 2020. április 14. Hozzáférés: 2021. március 23.
  43. ↑ Coleman, Justine (2020. június 10.). "Final testing stage for potential coronavirus vaccine set to begin in July". TheHill (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. március 23.
  44. ↑ "Covid-19: Oxford University vaccine is highly effective". BBC News (brit angol nyelven). 2020. november 23. Hozzáférés: 2021. március 23.
  45. ↑ "Felfüggesztik az AstraZeneca-vakcina alkalmazását Németországban, Franciaországban és Olaszországban". Portfolio.hu. Hozzáférés: 2021. március 23.
  46. ↑ CNN, By Nectar Gan, Meg Wagner, Melissa Macaya and Mike Hayes (2021. március 15.). "European countries suspend AstraZeneca vaccinations despite advice from EU medicines regulator". CNN (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. március 23. {{cite web}}: |last= has generic name (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  47. ↑ "Itt az Európai Gyógyszerügynökség döntése: biztonságos az AstraZeneca, de nem zárható ki a kapcsolat a vakcina és a vérrögök között". Portfolio.hu. Hozzáférés: 2021. március 23.
  48. ↑ "Astra Zenecas vaccin byter namn till Vaxzevria | Läkemedelsverket / Swedish Medical Products Agency". www.lakemedelsverket.se (svéd nyelven). 2021. március 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. április 3.
  49. ↑ Vaxzevria (previously COVID-19 Vaccine AstraZeneca) EMA 26/03/2021
  50. ↑ "AstraZeneca vaccine renamed 'Vaxzevria'". The Brussels Times (angol nyelven). 2021. március 30. Hozzáférés: 2021. április 3.
  51. ↑ István, Bereznay (2021. március 30.). "Átnevezték az AstraZeneca oltóanyagát". index.hu. Hozzáférés: 2021. március 31.
  52. ↑ "EMA official links AstraZeneca vaccine and thrombosis". medicalxpress.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. április 6.
  53. ↑ "'Link' between AstraZeneca vaccine and blood clots, EMA official says". The Independent (angol nyelven). 2021. április 6. Hozzáférés: 2021. április 6.
  54. ↑ Zoltán, Ágoston (2021. április 6.). "Európai Gyógyszerügynökség: van összefüggés az AstraZeneca vakcinája és a vérrögképződés között". index.hu. Hozzáférés: 2021. április 6.
  55. ↑ AstraZeneca’s COVID-19 vaccine: EMA finds possible link to very rare cases of unusual blood clots with low blood platelets
  56. ↑ Dávid, Nagy Flóra, Kovács Ferenc (2021. április 7.). "Továbbra is ajánlja az AstraZenecát az európai felügyelet". index.hu. Hozzáférés: 2021. április 7.{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  57. ↑ Flóra, Nagy (2021. április 7.). "Minden, amit az AstraZenecáról tudni lehet". index.hu. Hozzáférés: 2021. április 7.
  58. ↑ Dean, Natalie (2021. április 23.). "Hospital admissions due to COVID-19 in Scotland after one dose of vaccine". The Lancet (angol nyelven). 0 (0). doi:10.1016/S0140-6736(21)00765-0. ISSN 0140-6736. PMID 33901421.
  59. ↑ "EMA: az AstraZeneca oltóanyaga nagyon ritka mellékhatásként idegrendszeri rendellenességet okozhat". telex. 2021. szeptember 9. Hozzáférés: 2021. szeptember 9.
  60. 1 2 "expert reaction to EMA adding Guillain-Barré syndrome as a very rare side-effect of the Oxford-AstraZeneca COVID-19 vaccine (Vaxzevria) in the product information | Science Media Centre" (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2021. szeptember 9.
  61. ↑ "Commission announces lawsuit against AstraZeneca for vaccine shortages". POLITICO (amerikai angol nyelven). 2021. április 26. Hozzáférés: 2021. szeptember 9.
  62. ↑ "EU sues AstraZeneca over breach of COVID-19 vaccine supply contract". Reuters (angol nyelven). 2021. április 26. Hozzáférés: 2021. szeptember 9.
  63. ↑ "Hivatalos: bepereli az EU az AstraZenecát a kevés leszállított vakcina miatt". telex. 2021. április 26. Hozzáférés: 2021. április 27.
  64. ↑ "Az EU megállapodott az AstraZenecával az elmaradt oltóanyagok szállításáról". telex. 2021. szeptember 3. Hozzáférés: 2021. szeptember 9.
  65. ↑ hl -, - (2024. május 8.). "Az egyik gyártó visszavonja a koronavírus elleni vakcináját". index.hu. Hozzáférés: 2024. május 10. {{cite web}}: |first= has numeric name (súgó)

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az AstraZeneca című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=AstraZeneca&oldid=29181524”