Zilah
| Zilah (Zalău, Zillenmarkt) | |||
 | |||
| Wesselényi-szobor | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Partium | ||
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Szilágy | ||
| Rang | municípium | ||
| Községközpont | Zalău | ||
| Beosztott falvak | Felsőnyárló | ||
| Polgármester | Florin Florian | ||
| Irányítószám | 450006–450167 | ||
| Körzethívószám | 2 60 | ||
| SIRUTA-kód | 139704 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 52 092 fő (2021. dec. 1.)[1] +/- | ||
| Magyar lakosság | 6108 (12%, 2021)[2] | ||
| Község népessége | 52 359 fő (2021. dec. 1.)[3] | ||
| Népsűrűség | 695 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 275 m | ||
| Terület | 90,09 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 11′ 28″, k. h. 23° 03′ 26″47.191111°N 23.057222°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 28″, k. h. 23° 03′ 26″47.191111°N 23.057222°E | |||
 | |||
| Zilah weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zilah témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Zilah (e. ['zilax] vagy ['zilaj], románul Zalău [népnyelven és a XX. század közepéig hivatalosan: Zălau], németül Zillenmarkt, korábban Waltenberg) megyei jogú város Romániában Szilágy megyében. A város Szilágy megye mai székhelye, 1972 óta municípium.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kolozsvártól 86 km-re északnyugatra a Zilah-patak két partján fekszik. A 20. században Vártelek (Ortelec) falut csatolták hozzá, ma Felsőnyárló (Stâna) is hozzá tartozik.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Zilah név eredetére többféle magyarázat is van. Az egyik szerint török eredetű, fegyvert jelent. Voltaképp azt az övet jelenti, a melybe fegyverét dugja az ember: Silah és silaj (ejtsd: szilah, szilaj). Lehetséges, hogy avar telep lehetett, bár az avar nép nyelvéről nem állapítható meg biztosan, hogy török volt-e. Felmerül a szláv eredet lehetősége is, Dr. Asbóth Oszkár is ezt a változatot támogatja. "Dr. Pethő Sándor a Szilágy 1900. évi 15. számában följegyez néhány szót Zilah nevéről. A herczegovinai Focsa községtől délnyugotra, talán már a montenegrói határban, félkör alakú hegy van, melyet Zilajnak neveznek. Zilaj, szerinte, délszláv nyelven jelent övet. Ázsia keleti szélén szintén van Zilah nevű helység."[4]
Anonymus krónikájában Zyolc és Ziloc néven szerepel, 1220-ban a Váradi regestrumban villa Ziloc. 1246-ban curtis pontificalis Zijlac, 1281-ben és 1318-ban Zylah, 1344-ben Zylach, 1473-ban oppidum Zylah, 1750-ben Zilach, 1601-ben Zila, népies alakja Zilaj, és később honosodik meg a ma is használt Zilah név.[5]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város területe már a rómaiak által is ismert volt, erre utal a határában található őrtorony és római út maradványa.
A települést 1150-ben Zyloc néven említik először. Valószínűleg ugyanazon időben érkezhettek ide is a német (szász) vendégtelepesek, mint Besztercére, vagyis 1170 körül. Hogy királynéi hatáskörben volt a telepítés, arra visszakövetkeztethetünk abból, hogy később III. Béla magyar király első felesége, Anna királyné a zilahi vám éves jövedelmének ötödrészét adományozta meszesi Szent Margit-kolostornak (s mindezen információ szintén királynéi oklevélből maradt ránk 1281-ből).[6] Vagyis a királynék rendelkeztek felette. A németek ajkán a magyar "szilok" "szilah"-há lágyult. A városnak 13. századi többször átépített református temploma van, mely mai formáját az 1907-es felújítással nyerte el.
1876-ig Közép-Szolnok vármegye központja, 1876-tól Közép-Szolnok vármegye és Kraszna vármegye egyesítése által létrejött Szilágy vármegye és Zilahi járásának székhelye a trianoni békeszerződésig.
1919 februárjában a Székely Hadosztály egységei visszafoglalták, de nem sokáig maradt magyar kézen.[7] 1940-ben a magyar bevonuláskor a román ellenállásnak román adatok szerint 21 román halálos áldozata volt.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Népességi adatok nemzetiségi eloszlásban a hozzátartozó és beolvadt településekkel együtt:
| Év | Összesen | Román | Magyar | Roma (cigány) | Egyéb / nem nyilatkozott |
|---|---|---|---|---|---|
| 1910 | 10 184 | 2 585 | 7 540 | 59 | |
| 100% | 25,38% | 74,03% | 0,57% | ||
| 1930 | 10 688 | 4 364 | 5 624 | 140 | 560 |
| 100% | 40,84% | 52,61% | 1,30% | 5,23% | |
| 1956 | 13 378 | 6 468 | 6 756 | 15 | 144 |
| 100% | 48,34% | 50,50% | 0,11% | 1,07% | |
| 1977 | 31 923 | 22 076 | 9 665 | 83 | 99 |
| 100% | 69,15% | 30,27% | 0,26% | 0,31% | |
| 1992 | 68 404 | 53 974 | 13 637 | 629 | 164 |
| 100% | 78,90% | 19,93% | 0,91% | 0,23% | |
| 2002 | 62 927 | 50 902 | 11 016 | 858 | 151 |
| 100% | 80,89% | 17,50% | 1,36% | 0,23% | |
| 2011 | 56 202 | 42 967 | 8 662 | 794 | 3 779 |
| 100% | 76,5% | 15,4% | 1,4% | 6,7% |
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Református temploma 13. századi eredetű.
- Báró Wesselényi Miklós, az árvízi hajós emlékműve – Fadrusz János alkotása – a főtér végében áll, földosztás közben ábrázolja a nagy reformkori politikust.
- Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész Ady-szobra a Wesselényi-szobor közelében[8][9]
- A várostól 1,5 km-re 450 m magasan római út és 2. századi őrtorony maradványai láthatók.
- A városi múzeumban kiállítás látható az itt talált római emlékekből.
- Zilahi Elméleti Líceum Wesselényi-kollégium – "Colegiul Național Silvania" – Ady Endre egykori iskolája.
- Szilágy Megyei Történelmi és Szépművészeti Múzeum
Ismert emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1807-ben Beretzky György jogász, alispán.
- Itt, a Wesselényi-kollégiumban volt diák 1892–1896 között Ady Endre költő.
- Márton Gyula (1916 Nagymon – 1976 Kolozsvár) a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem neves nyelvész professzora és tanszékvezetője itt végezte középfokú tanulmányait és itt érettségizett 1936-ban.
- Itt született 1892-ben Győri Illés István író, költő, újságíró, szerkesztő.
- Itt született Lábass Juci színésznő (született: Zilah, 1896. július 22.– meghalt: Budapest, 1932. augusztus 24.)
- Itt született 1903-ban Daróczi Lajos író, újságíró.
- Itt született 1903-ban és itt hunyt el 1946-ban Mindszenti Nagy Ottó református lelkész, egyházi író és magyar nyelvtörténész.
- Itt született 1910-ben Koós Kovács István író, költő, újságíró, szerkesztő.
- Itt született 1912-ben Diószegi Lajos kántortanító, általános iskolai magyar–történelem szakos tanár, művelődésiház-igazgató.
- Itt született 1921-ben Kövendi Sándor kémiai szakíró, gyógyszerkutató.
- Itt született 1924-ben Seres Zsófia irodalomtörténész, szerkesztő.
- Itt született 1927-ben Győri Magda tankönyvszerkesztő és pedagógiai szakíró.
- Itt született, élt és alkotott Wagner Ernő (1935-1996) levéltáros, történész.
- Itt született 1943-ban Márton Ferenc építészmérnök, újságíró, költő.
- Itt született 1944-ben Wéber Cecília pszichológus, lélektani és szociológiai szakíró.
- Itt született 1952-ben Simonfi József költő.
- Itt született 1955-ben Virág Magdolna néprajzkutató, néprajzi szakíró.
- Itt született 1973-ban Urházy Gábor László színész.
- Itt született 1993-ban Barta Ágnes színésznő.
- Itt működött 1862–1897 között Szikszai Lajos országgyűlési képviselő, alispán, királyi tanácsos, Zilah és Szilágy vármegye politikai, gazdasági és kulturális életének jeles személyisége.
- Itt működött 1888-1919 között, mint árvaszéki tisztviselő Balázs Árpád zeneszerző (sz.: 1874. november 16. Kolozsvár, – elhunyt: 1941. március 23. Budapest), dalköltő, a magyar nóta koronázatlan királya, legszebb dalai, nótái a városhoz kötik. Legismertebb a sok zilahi dala közül a „Gyere velem akáclombos falumba” című itt született 1902-ben.
- Itt hunyt el 1895-ben Keményffy József magyar és amerikai szabadságharcos katona.
Testvérvárosok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Képgaléria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A református templom
A római katolikus templom
A városháza
Az egykori Református Kollégium (ma Silvania Főgimnázium) épülete
A főtér
Az ortodox székesegyház
Simion Bărnuțiu mellszobra a róla elnevezett líceum előtt
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "2021-es romániai népszámlálás". Nemzeti Statisztikai Intézet. 2023. május 31. Hozzáférés: 2023. július 9.
- ↑ "2021-es romániai népszámlálás" (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. 2023. Hozzáférés: 2024. január 21.
- ↑ "2021-es romániai népszámlálás". Nemzeti Statisztikai Intézet.
- ↑ Petri Mór: Szilágy vármegye monográphiája II. kötet III. rész 1. fejezet
- ↑ "Archivált másolat". 2019. január 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. május 21.
- ↑ Zsoldos Attila: Az Árpádok és asszonyaik. A királynéi intézmény az Árpádok korában. Budapest, 2005, 33-34. o.
- ↑ Ablonczy Balázs 2022: Száz év múlva lejár? Budapest, 105-106.
- ↑ Krónika, 2020. január 25. Online hozzáférés
- ↑ Magyar Nemzet, 2020. január 25.Online hozzáférés
Bibliográfia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- János Kovács Kuruc, Zilah vallási életéről, In: Limes, 2000, 3, nr. 1-2, p. 138-143.
- Éva Lakóné Hegyi; Wagner, Ernő. A zilahi kalandosok, In: EM, 2001, 63, nr. 1-2, p. 30-41.
- Petri Mór, Szilágy vármegye monographiája (I-VI, Budapest, 1901-1904).
- Florin Mirghesiu, Modernitatea Zalăului. In: AMPZ, 2001, 2, nr. 4, p. 11-19.
- Moroti, Elisabeta. Scurtă privire istorică asupra dezvoltării economice a orașului Zalău, In: AMPZ, 2001, 2, nr. 4, p. 36-39.
- Municipiul Zalău. Prezentare. In: AMPZ, 2002, 3, nr. 7-8, p. 154-161.
- Elena Muscă, Meșteșugari zălăuani și locul lor în structurile administrației publice locale, In: AMP, 2003, 25, p. 325-332.
- L. Nicoară; Pușcaș, Angelica. Rolul municipiului Zalău în zona de contact dintre depresiunea Transilvaniei și Dealurile de Vest, In: Studia geogr., 1999, 44, nr. 1, p. 99-112.
forrás: https://web.archive.org/web/20190112204236/http://www.zilah.net/ , Zilahi közösségi oldal!
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
