Senjang

A településen világörökségi helyszín található

Senjang (Shenyang) (沈阳市, Shěnyáng Shì)
Közigazgatás
Ország	Kína
Tartomány	Liaoning
Rang	prefektúraszintű város
Kerületei	13
Polgármester	Li Jing-csie (Li Yingjie) (李英杰)
A KKP helyi képviselője	Ceng Vej (Zeng Wei) (曾维)
Irányítószám	110000
Körzethívószám	024
Rendszámok betűjelei	辽A
Testvérvárosok	Lista Szaloniki Kavaszaki Ramat Gan Szapporo Torino Chicago Irkutszk Quezon City Monterrey Szongnam Yaoundé Katowice Besztercebánya Ho Si Minh-város Hamamacu Tedzson
Népesség
Teljes népesség	9 070 093 fő (2020)
Népsűrűség	1658 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	55 m
Terület	12 859,89 km²
Időzóna	UTC+8
é. sz. 41° 48′ 09″, k. h. 123° 25′ 41″41.8025, 123.42805555556
Senjang (Shenyang) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Senjang (Shenyang) témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Senjang (Shenyang) (egyszerűsített kínai írással 沈阳 kiejtése^ⓘ, pinjin átírással Shĕnyáng, mandzsuul ᠮᡠᡴᡩᡝᠨ [Mukden]) nagyváros Kína északkeleti részén, Liaoning tartomány fővárosa. Fontos nehézipari és kereskedelmi központ, szárazföldi és légi közlekedési csomópont.

Neve

Nevét a városközponttól délre lévő Hun folyóról kapta, amelyet régen Sen (Shen)nek neveztek. Jelentése a „Sen (Shen) folyó északi partja”. Korábbi nevei Sengcsing (Shengjing) (盛京, Shengjing, am. erősödő főváros) és Fengtien (Fengtian) (奉天, Fengtian).

Földrajz

A Liao-alföldön, a Hun folyó partján, a Pohaj-tenger (Bohai-tenger) Liaotung-öblétól (Liaodong-öblétől) 165 km-re északkeletre terül el. Közigazgatási területe 13 000 km².

Senjangtól (Shenyangtól) északra van Jükuo (Yuguo), Husitaj (Hushitai), Faku és Csincsiacsen (Jinjiazhen). Északkeletre található Daguja, nagyobb város Liaojüan (Liaoyuan) és Sziping (Siping). Keletre Fusun (Fushun), Nancamu (Nanzamu), Tunghua (Tonghua) és Jajüan (Yayuan) van. Délkeletre található Csenhsziangtun (Chenxiangtun), Penhszi (Benxi), Tiensifu (Tianshifu), Palitiance (Balidianzi). Déli irányban van Szucsiatun (Sujiatun), Liaojang (Liaoyang), Ansan (Anshan) és Hszimucseng (Ximucheng). Délnyugatra van Liocsung (Liozhong), Pansan (Panshan), Csiencsou (Jianzhou). Nyugatra található Hejsan (Heishan), Pejcsen (Beizhen), Pajpiao (Beipiao), Csaojang (Chaoyang). Északnyugati irányban van Hszinmin (Xinmin), Hszinlitun (Xinlitun), Fuhszin (Fuxin) és Bugt.

Története

Már kétezer évvel ezelőtt is éltek emberek a területen. A várost magát Nurhacsi mandzsu vezető alapította 1625-ben Sencsing (Shenjing) néven, amelynek jelentése „főváros a Sen (Shen) partján”, és fővárosként használta. Kína leigázása után Peking lett az új főváros, és ez a Fengtien (Fengtian) nevet kapta, amelyet egészen 1928-ig megtartott, amikor Senjang (Shenyang)ra változtatták. Itt zajlott 1905-ben az orosz–japán háború döntő mukdeni csatája, és itt esett meg 1931-ben a mukdeni incidens, amely a Mandzsukuo megalakulásához vezetett. A bábállam fennállása idején neve ismét Fengtien (Fengtian)re változott.

Népesség

Mandzsúria legnépesebb és Kína negyedik legnépesebb városa.

A népesség alakulása 2000 és 2020 között:

Lakosok száma	7 203 717	8 106 171	9 070 093
	2000	2010	2020

Adatok: Wikidata

Városrészek

A prefektúraszintű városhoz közigazgatásilag 10 városi kerület, 1 alárendelt város és 2 megye (hszien (xian)) tartozik.

1

2

3

4

Tiehszi (Tiexi)

Szucsiatun (Sujiatun)

Hunnan

Senpej (Shenbei)

Jühung (Yuhong)
※

※

Liaocsung (Liaozhong)

Kangping
megye

Faku
megye

Hszinmin (Xinmin)
(város)

1. Hoping (Heping)

2. Senho (Shenhe)

3. Tatung (Dadong)

4. Huangku (Huanggu)

Gazdaság

Senjang (Shenyang) iparát sok város kereskedelme teszi gazdagabbá.

Közlekedés

Területén 5 vasútvonal halad át, és Mandzsúria más részeivel autópályák is összekötik.

Központjában a Főpályaudvar található, amelyet még az oroszok építettek a 20. század elején, és korának legnagyobb ázsiai pályaudvara volt. Távolsági vasútállomása a Senjang déli vasútállomás. A városban metró is működik.

A város déli részén található az északkeleti régió legnagyobb repülőtere, a Senjang Taohszien Nemzetközi Repülőtér (Shenyang Taoxian Nemzetközi Repülőtér), számos belföldi, illetve nemzetközi járattal – többek között Frankfurtba, Szöulba, Tokióba és Szingapúrba.

Látnivalók

Mukdeni császári palota

A mukdeni császári palota

A mukdeni palota a pekingi Tiltott Város mintájára épült, bár mandzsu és tibeti stílusjegyek is felfedezhetők benne. Első épületeit Nurhacsi, a Csing (Qing)-dinasztia alapítója építtette 1625-ben. 1631-ben fia, Hong Taidzsi kibővítette az épületegyüttest. Miután 1644-ben a Csing-dinasztia (Qing-dinasztia) Pekingbe helyezte székét, a senjangi (shenyangi) palota elvesztette korábbi jelentőségét és regionális szintre süllyedt. 1955-től múzeumként működik, 2004 óta az UNESCO Világörökség része.

Fuling síremlék

A Fuling mauzóleum

A Tungling (Dongling) kerületben található Fuling síremlék Nurhacsinak és feleségének a sírja. Ez a kiterjedt épületegyüttes a Csing-dinasztia (Qung-dinasztia) korában különböző ceremóniák színhelyéül szolgált. 2004 óta a Világörökség része.

Senjangi botanikuskert

A Tungling (Dongling) kerületben, kb. 200 hektáron terül el. 1700 növényfaj található a kertben, főleg az északkeleti mandzsúriai régióból. A többek között Mandzsúriában honos koreai cirbolyafenyő is megtalálható benne. Tavasszal tulipánok, nyáron bazsarózsák, liliomok, rózsák és dáliák, ősszel krizantémok sokaságában gyönyörködhetünk a kertben. 2006-ban itt rendezték meg a nemzetközi kertészeti kiállítást.

Földünk legősibb meteoritja

Senjang (Shenyang) Tungling (Dongling) kerületében található a Földön található legősibb (feltehetőleg 4,5 milliárd éves) meteorit. Ez a 160 m hosszú, 54 m széles, kétmillió tonnás meteorit becslések szerint 1,9 milliárd éve csapódott bolygónkba. A becsapódás következtében a meteorit több részre szakadt, melyből 18-at sikerült eddig megtalálniuk a kutatóknak, ezek a legnagyobb meteoritdarabtól dél irányban terülnek el. A meteoritok ma a Meteorit-hegy Erdőparkban (陨石山国家森林公园; Jünsi San Kuocsia Kungjüan (Yunshi Shan Guojia Senlin Gongyuan)) tekinthetők meg, ahol a meteorit felderítése még a mai napig folyamatban van, a kráter méretének megállapítása sem történt eddig meg.

Források

• Polonyi Péter: Kína Hongkonggal, Makaóval, Tajvannal, Tibettel (Panoráma Kiadó, 2002) 281–288. old. ISBN 963-243-799-3
• Senjang útikalauz (angolul)