Varivode
| Varivode | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Kistanje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22319 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 61 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 235 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 58′, k. h. 15° 53′43.966667°N 15.883333°EKoordináták: é. sz. 43° 58′, k. h. 15° 53′43.966667°N 15.883333°E | |
 | |
Varivode falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Kistanjéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Knintől légvonalban 27, közúton 36 km-re, községközpontjától 9 km-re délnyugatra Dalmácia északi-középső részén, Bukovica területén fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szerbek betelepülése a 16. század elején kezdődött. Knin környékére már 1511-ben nagy számú szerb lakosság érkezett, majd főként Bosznia és Hercegovina területéről 1523 és 1527 között Dalmácia területére is sok szerb települt. A környékbeli településekkel együtt 1527-ben elfoglalta a török, melynek uralma alól a 17. század végén szabadult fel. 1805-ben egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 384, 1910-ben 646 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Szerb lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói nagyrészt elmenekültek. Szeptember 28-án a horvát katonai és rendőri erők egyenruháját viselő fegyveresek kilenc itt maradt idős szerb embert gyilkoltak meg. Ez az esemény később "varivodei mészárlás" néven vonult be a történelembe.
A településnek 2011-ben 124 lakosa volt, akik földműveléssel, állattartással foglalkoztak.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 384 | 0 | 442 | 497 | 620 | 646 | 650 | 729 | 720 | 755 | 751 | 655 | 546 | 477 | 93 | 124 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2010-ben avatták fel az 1995. szeptember 28-án itt meggyilkolt szerb polgári áldozatok emlékművét. Az egyszerű fa keresztet 2010 áprilisában egy horvát háborús veterán ledöntötte. A kőből épített új emlékművet május 10-én Ivo Josipović horvát elnök jelenlétében avatták fel.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. július 7..
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kistanje község hivatalos oldala (horvátul)
- Kistanje története (szerbül)
- Moje-kistanje.net (szerbül)
