close
Ugrás a tartalomhoz

Maltol

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maltol
BERJAYA
IUPAC-név3-hidroxi-2-metil-4H-pirán-4-on
Kémiai azonosítók
CAS-szám118-71-8
PubChem8369
ChemSpider8066
EINECS-szám204-271-8
KEGGC11918
ChEBI69438
SMILES
O=C1C=COC(C)=C1O
InChIKeyXPCTZQVDEJYUGT-UHFFFAOYSA-N
UNII3A9RD92BS4
ChEMBLCHEMBL31422
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletC6H6O3
Moláris tömeg126,11 g/mol
Sűrűség1,348 g/cm³
Olvadáspont161-162 °C
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A maltol (E636) egy a természetben is előforduló szerves vegyület, melyet legnagyobb mennyiségben ízfokozóként használnak. Az európai vörösfenyő (Larix decidua) kérgéből, az erdei fenyő (Pinus sylvestris) tűleveleiből, pörkölt malátából (utóbbiról kapta nevét is), vagy laktóz és maltóz melegítésével állítják elő. Tiszta állapotban fehér, kristályos port alkot, mely poláros oldószerekben jól oldható (például forró vízben, kloroformban).

A maltol a Fe3+, Ga3+, Al3+, és a VO3+ ionokkal erős kötést képez, emiatt alumíniumbevitelre is szokták alkalmazni.[1][2]

Élelmiszeripari felhasználása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kellemes, karamellhez hasonlító illata miatt aromaként is alkalmazzák. Íze a frissen sült kenyérhez hasonlít, ezért elsősorban pékárukban és süteményekben alkalmazzák ízfokozóként. Napi maximális beviteli mennyisége 1 mg/testsúly kg. Nincs ismert mellékhatása.

Maltol, mint 3-hidroxi-4-pyron könnyen kötődik nehézfém ionokhoz, mint a Fe3+, Ga3+, Al3+, and VO2+.[3] Ezzel kapcsolatos tulajdonságáról számoltak be, miszerint jelentősen megnöveli a szervezet aluminíum felvételét.[4]

  1. B. D. Liboiron, K. H. Thompson, G. R. Hanson, E. Lam, N. Aebischer, C. Orvig (2005). "New Insights into the Interactions of Serum Proteins with Bis(maltolato)oxovanadium(IV): Transport and Biotransformation of Insulin-Enhancing Vanadium Pharmaceuticals". J. Am. Chem. Soc. 127: 5104–5115. doi:10.1021/ja043944n.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  2. N. Kaneko, H. Yasui, J. Takada, K. Suzuki, H. Sakurai (2004). "Orally administrated aluminum-maltolate complex enhances oxidative stress in the organs of mice". J. Inorg. Biochem. 98: 2022–2031. doi:10.1016/j.jinorgbio.2004.09.008.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  3. B. D. Liboiron, K. H. Thompson, G. R. Hanson, E. Lam, N. Aebischer, C. Orvig (2005). "New Insights into the Interactions of Serum Proteins with Bis(maltolato)oxovanadium(IV): Transport and Biotransformation of Insulin-Enhancing Vanadium Pharmaceuticals". J. Am. Chem. Soc. 127 (14): 5104–5115. doi:10.1021/ja043944n. PMID 15810845.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  4. N. Kaneko, H. Yasui, J. Takada, K. Suzuki, H. Sakurai (2004). "Orally administrated aluminum-maltolate complex enhances oxidative stress in the organs of mice". J. Inorg. Biochem. 98 (12): 2022–2031. doi:10.1016/j.jinorgbio.2004.09.008. PMID 15541491.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)