Hantik
| Hantik | |
 | |
| Hanti család az Ob folyó menti Tegi faluból | |
| Teljes lélekszám | |
| 30 900[1] | |
| Nyelvek | |
| Hanti | |
| Vallások | |
| Sámánizmus, Orosz ortodox vallás | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hantik témájú médiaállományokat. |
.svg)
A hantik (régebbi szövegekben az osztjákok) Oroszország egyik őshonos népcsoportja, akik legfőképpen Hanti- és Manysiföldön élnek, közülük 26694 fős népesség él a Tyumenyi területen, akik közül 17128 fő él Hanti- és Manysiföldön, 8760-an a Jamali Nyenyecföldön, 873-an a Tomszki területen és 88-an Komiföldön élnek a 2002-es orosz népszámlálás adatai alapján. A „hanti” szó a saját nyelvükön embert jelent.
A hantik – a manysik (régiesen: vogulok) mellett – a magyarok legközelebbi nyelvrokonai, mely a XIX. század óta bizonyított tény. A magyar nyelv és a hanti nyelv közeli rokonságát a kor egyik legkiválóbb nyelvésze, Budenz József bizonyította be végérvényesen, aki a kor legjobb mestereinél tanulta a nyelvészetet. A két nyelv közeli rokonságát bizonyítják a két nyelv közötti nyelvtani párhuzamok, a finnugor eredetű alapszókincs, valamint a magyar és a hanti nyelv közötti számos rendszeres hangmegfelelés is.[2][3]
Történelmük
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A hantik ősei egyes feltételezések szerint a bronzkori andronovói kultúrához tartoztak, akik az uráli sztyeppevidék déli részéről érkeztek meg időszámításunk szerint 500 körül mai lakóterületükre. Valószínűleg részei voltak az orosz forrásokban a 11. századtól jugrákként említett népcsoportnak.
A hanti hercegségek egy része a Szibériai kánsághoz tartozott 1440-től 1570-ig. Szibéria orosz meghódítása után a hantikat erőszakkal áttérítették a kereszténységre, de korábbi kultúrájuk számos elemét megőrizték. A Szovjetunió idején egyike voltak a kevés szibériai kisebbségnek, amelyeknek autonóm területe volt (Hanti- és Manysiföld), később azonban a kolhozosítás keretében sok főnöküket és sámánjukat megölték vagy elüldözték. A hantik egy része a kazimi lázadással próbált ellenállni, de azt a Vörös Hadsereg leverte és súlyosan megtorolta; a hagyományos hanti rítusok gyakorlóit bebörtönözték. A kulturális elnyomás a 80-as évekig, a glasznoszty kezdetéig tartott.
Gazdaságuk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A hantik hagyományosan halászatból, vadászatból és rénszarvastenyésztésből élnek. Legfontosabb termékeik is ezen foglalkozásokhoz köthetőek.
Vallás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A hantik többsége manapság az orosz ortodox egyház tanításait követi, mely kiegészül bizonyos esetekben a sámánizmussal és a reinkarnáció tanaival. A hagyományos hanti vallás a természetimádás, a természetközeliség vallása volt.
A vadász életmóddal kapcsolatos az úgy nevezett medveünnep, amelyet egy-egy elejtett medve esetén tartottak meg. Ezen vallási rítus az elejtett állat nemétől függően akár 5-6 napig is eltarthatott, melynek során számos rituálé közt mintegy 300 dalból szőtt, különféle hagyományos rítusokkal tarkított vallási ceremóniát tartottak. Ezen dalok fontos részét képezték e kultúrának. Ilyen fontosabb dalok például a
- Nukh Kiltatty Ar (Az ébredés dala)
- Ily Vukhalty Ar (Az eljöttél hozzák az égből dal), amely egy történet Torunról, aki az ég istene. Torun fia elküldetett a Földre, hogy uralkodjon az emberek felett, ám elfelejtette apja tanácsait és elveszítette halhatatlanságát, bestiává változott (medve) majd a vadászok megölték őt.
- Il Veltatty Ar (Az Altató)
A varjú kultúra a tavaszhoz köthető ünnepkör, melynek ünnepnapja áprilisra, manapság április 7-ére esik, mely egyben a kinyilatkoztatás napja is.
Nyelvük
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A hantik nyelve az uráli nyelvcsalád ugor ágához tartozik. A hanti nyelvben tíz dialektus van, köztük északi, déli és keleti alcsoportok. A hanti nyelv szorosan kapcsolódik a manysi nyelvhez és a magyar nyelvhez.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Orosz Statisztikai Hivatal honlapja a 2002-es népszámlálásról". 2011-07-19 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 17-11-2013.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó); Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ "Nádasdy Ádám: A gonosz Budenz". elte.hu. Apr, 2010. 2010-05-05 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023-09-22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ "Vépy Enikő és Gugán Katalin: A manysik". 2013-10-14 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 20120419.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Khanty people című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Finnugor nyelvrokonság
- Uráli nyelvcsalád
- Finnugor nyelvek
- Ugor nyelvek
- Obi-ugor nyelvek
- Obi-ugor díszítőművészet
