JavaScript-motor
A JavaScript-motor olyan speciális szoftver, ami értelmezi és futtatja a JavaScript (vagy ECMAScript) kódot. Bár számos más felhasználása is létezik a JavaScript-motoroknak, leggyakrabban mégis webböngészőkben használatosak.[1][2][2]
Története
[szerkesztés]A második, 2008-2009-es böngészőháború előtt, a JavaScript-motor (másképpen JavaScript-értelmező vagy JavaScript-implementáció) egyszerűen egy interpreter volt, ami beolvasta és sorról sorra végrehajtotta a JavaScript forráskódot.
Az első JavaScript-motort a Netscape Communications Corporationnél dolgozó Brendan Eich kódolta a Netscape Navigator webböngésző számára. A SpiderMonkey kódnevű motort C nyelven implementálta. Azóta (a JavaScript 1.5-ben) frissítették, hogy megfeleljen az ECMA-262 Edition 3 specifikációinak. A Rhino motort szintén egy Netscape-dolgozó, Norris Boyd hozta létre, Javában. Ahogy a SpiderMonkey, a Rhino is megfelel az ECMA-262 Edition 3-nak. A technológia felhasználói közé tartozik az Apple Safari 4 Nitro motorja, a Google Chrome V8 JavaScript-motorja és a Mozilla Firefox 3.5-ben található TraceMonkey.
A JavaScript messze leggyakoribb gazdakörnyezete a webböngésző. A böngészők általában a nyilvános API-t használják ún. „host object”-ek (a befogadó környezet által nyújtott objektumok) létrehozására, amik felelnek a DOM-ok JavaScriptbe való tükrözéséért.
A JavaScript-futtatómotorok másik gyakori alkalmazási környezete a webkiszolgáló. A JavaScript webszerver a HTTP-kérések és -válaszok objektumait reprezentáló host object-eket hozzáférhetővé teszi egy JavaScript nyelvű program számára, ami ezek alapján dinamikusan weboldalakat generál. A Microsoft IIS-ben használt ASP-technológiája lehetővé teszi a szerveroldali kód megírását VB Script és JScript (a Microsoft JavaScript-implementációja) nyelven egyaránt. A Jaxer egy teljesen JavaScriptben megírt webszerver; ennek az az előnye, hogy ugyanaz a kód futhat szerver- és kliensoldalon.
A teljesítmény fejlődése
[szerkesztés]„…a korábban színfalak mögötti, JavaScriptnek nevezett programozási technológia egyszerre láthatóvá válik… ”
– -CNET[2]
A tipikus, nagyobb böngészők rendelkeznek egy grafikus motorral és egy attól független JavaScript-motorral, ami könnyebbé teszi a tesztelést és a más projektben való felhasználását. Ilyen kombinációk a Carakan és a Presto, a Nitro és a WebKit; a SpiderMonkey és a Gecko; a KJS és a KHTML; a Rhinónak alapértelmezésben nincs megjelenítőmotorja. Más kombinációk is elképzelhetők, például a Google Chrome-ban a V8-at használják együtt a WebKittel. A JavaScript-motor a fejlesztőknek hozzáférést enged a webböngésző vezérléséhez szükséges funkciókhoz (hálózat, DOM-kezelés, külső események, HTML5 videó, canvas- és adattárolás).
A Sunspider egy JavaScript-sebességteszt, ami több mint egy tucat, a JavaScript nyelv különböző aspektusaira koncentráló tesztben értékeli a JavaScript-motorok sebességét. A SunSpider a mérés során nem használ az alapfunkcionalitáson kívüli képességeket (nincs benne HTML-, CSS- vagy hálózatkezelés).
A JavaScript-motorok versenye: 2008 és 2009
[szerkesztés]Elindult egy versenyfutás a böngészők fejlesztői között, hogy ki tudja kifejleszteni a leggyorsabb JavaScript-motorokat. 2008-ban a Google Chrome-ot dicsérték JavaScript-teljesítménye miatt, de hamarosan egyes más böngészők JavaScript-motorjai még gyorsabbak lettek. Később a Google Chrome visszanyerte első helyét. A Chrome fő erősségei az általános webmegjelenítés és a JavaScript-feldolgozás sebessége, melyekben a többi nagy böngészővel szembeni elsőségét több weboldal egymástól függetlenül igazolta.[3][4][5]
A WebKit Squirrelfish, illetve a Mozilla TraceMonkey JavaScript-virtuálisgépeinek megjelenésével a Chrome JavaScript-futtatási teljesítménye lassabbnak bizonyult.[6][7][8][9] A Google válasza erre a dán fejlesztésű V8 JavaScript-motor volt, ami a Google Chrome 2-ben nagy löketet adott a JavaScript-teljesítménynek.
A WebKit fejlesztői csapata 2008. június 2-án jelentette be a SquirrelFisht,[10] az akkor új JavaScript-motort, ami jelentősen megdobta a Safari böngésző teljesítményét.[11] A fejlesztők számára 2008. június 11-én átadott motor a Safari 4 új funkciói közé tartozott; a JavaScript-motor végleges verziója a Nitro nevet kapta.
2009 januárjában az akkor SquirrelFish Extreme (SFX) néven futó motor, ami korábban csak az x86 architektúrát támogatta, az Apple Inc. minden platformtesztjét sikeresen lefuttatta, így a Mac OS X x86-64-architektúráin is engedélyezésre került.[12]
A 2009. június 30-án megjelent Firefox 3.5-be bekerült optimalizációs technika „egyes esetekben 20-40-szeres teljesítményjavulást” ígért a Firefox 3-hoz képest.[13]
A JavaScript-motorok versenye: 2010-
[szerkesztés]2010 elején a norvég Opera böngészőben lecserélték az öregedő Futhark motort a korai tesztekben 2,5-ször gyorsabbnak bizonyuló Carakan-ra.[2] Versenyben volt még ekkortájt az Apple Safarijában található Nitro (korábban SquirrelFish néven futott) és a Firefox új JägerMonkey engine-je („a Nitro és a korábbi TraceMonkey Engine keresztgyereke”).[1] A Microsoft lemaradt, böngészője az elterjedtebb böngészők közül a leglassabb volt, külön JavaScript-motor nélkül; bár 2010 közepére az akkor még ki nem adott Internet Explorer 9 Chakra motorja ígéretesnek látszott.[1] A JägerMonkey nyilvános tesztelése 2010 nyarán kezdődött a Firefox 4 bétaverziójában.[14] A szintén 2010 nyarán megjelent Safari 5 30%-ot gyorsult a Nitro motort használó Safari 4-hez képest.[15]
JavaScript-motorok
[szerkesztés]Mozilla
[szerkesztés]- Rhino, a Mozilla Foundation kezelésében, nyílt forrású, teljes egészében Javában fejlesztve
- SpiderMonkey (kódnév), a legelső JavaScript-motor, a Netscape Communicationsnél dolgozó Brendan Eich fejlesztette
- TraceMonkey, a Firefox 3.5 motorja
- JägerMonkey, a Mozilla Firefox 4 motorja.[14]
- Tamarin, az Adobe Labs fejlesztése
- V8 – nyílt forrású, Dániában fejleszti a Google, a Google Chrome részét képezi
Opera
[szerkesztés]- Carakan, az Opera Software fejleszti, az Opera 10.50-től (2010. március)
- Futhark, az Opera Software fejlesztette, az Opera 10.50-ben a Carakanra cserélték
Safari
[szerkesztés]- JavaScriptCore, amit később SquirrelFishre neveztek át és Nitro néven reklámoztak, a Safari motorja
Egyéb
[szerkesztés]- KJS – a KDE ECMAScript/JavaScript-motorja; eredetileg Harri Porten fejlesztette a KDE projekt Konqueror webböngészőjéhez
- Narcissus; nyílt forrású, a SpiderMonkeyt is jegyző Brendan Eich műve
- Chakra, Internet Explorer 9[16]
Implementációk
[szerkesztés]A JavaScript az ECMAScript egy dialektusa, amit számos alkalmazás támogat, különösen a webböngészők. Az egyes dialektusokban időnként kiegészítik a nyelvet, a standard könyvtárat és a kapcsolódó API-kat, mint a W3C által meghatározott DOM. Ez azt is jelenti, hogy adott dialektusban megírt alkalmazás inkompatibilis lehet egy másikkal, ha nem úgy írták meg az alkalmazásokat, hogy a támogatott funkciók és API-k közös részhalmazára szorítkozzanak.
Meg kell különböztetni a dialektusokat és az implementációkat. A nyelv egy dialektusa annak szignifikáns változatát jelenti, míg egy nyelv/dialektus implementációja az adott nyelven/dialektusban írt program futtatására képes.
| Alkalmazás | Dialektus és legutolsó verzió | ECMAScript-kiadás |
|---|---|---|
| Google Chrome, V8 JavaScript-motor | JavaScript | ECMA-262, edition 3 |
| Mozilla Firefox, Gecko böngészőmotor, SpiderMonkey és Rhino | JavaScript 1.8.1 | ECMA-262, edition 3 |
| Opera | ECMAScript némi JavaScript 1.5- és JScript-kiegészítéssel[17] |
ECMA-262, edition 3 |
| KHTML-böngészőmotor, KDE Konqueror és Apple Safari | JavaScript 1.5 | ECMA-262, edition 3 |
| Adobe Acrobat | JavaScript 1.5 | ECMA-262, edition 3 |
| OpenLaszlo Platform | JavaScript 1.4 | ECMA-262, edition 3 |
| Max/MSP | JavaScript 1.5 | ECMA-262, edition 3 |
| ANT Galio 3 | JavaScript 1.5 RMAI-kiterjesztésekkel | ECMA-262, edition 3 |
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Are We Fast Yet? (Gyorsak vagyunk már?) – A Mozilla Firefox, Google Chrome és az Apple Safari legújabb JavaScript-motorjainak napi összehasonlítása
- Peacekeeper Archiválva 2012. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben – Böngésző-sebességteszt
- Speed-Battle – Online JavaScript-sebességteszt
Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 3 http://news.cnet.com/8301-30685_3-20000110-264.html Archiválva 2013. október 3-i dátummal a Wayback Machine-ben "Opera 10.5 brings new JavaScript engine" Stephen Shankland
- 1 2 3 4 "Archivált másolat". 2013. március 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. március 24..
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ Stephen Shankland (2008. szeptember 2.). "Speed test: Google Chrome beats Firefox, IE, Safari". cnet.com Business Tech. CNET News. 2012. május 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. június 28..
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ "Big browser comparison test: Internet Explorer vs. Firefox, Opera, Safari and Chrome". PC Games Hardware. Computec Media AG. 2012. május 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. június 28..
- ↑ "Lifehacker Speed Tests: Safari 4, Chrome 2". Lifehacker. 2021. február 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. június 28..
- ↑ Stephen Shankland (2008. október 31.). "Third Chrome beta another notch faster". cnet.com. CNET News. Hozzáférés: 2010. június 28..
- ↑ Stephen Shankland (2008. szeptember 19.). "Step aside, Chrome, for Squirrelfish Extreme". cnet.com. CNET News. 2012. szeptember 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. június 29..
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ "SquirrelFish Extreme: Fastest JavaScript Engine Yet". satine.org. Hozzáférés: 2010. június 29..
- ↑ Stephen Shankland (2008. szeptember 3.). "Firefox counters Google's browser speed test". cnet.com Business Tech. CNET News. 2012. május 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. június 29..
- ↑ Garen, Geoffrey (2008. június 2.). "Announcing SquirrelFish". 2020. május 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. június 11..
- ↑ Lipskas, Vygantas (2008. június 11.). "Apple Safari 4". 2012. május 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. június 11..
- ↑ https://trac.webkit.org/changeset/40439
- ↑ Ryan Paul (2008. augusztus 22.). "Firefox to get massive JavaScript performance boost". arstechnica.com. Ars Technica © 2010 Condé Nast Digital. Hozzáférés: 2010. június 28..
- 1 2 "Firefox 4 Vision: fast, powerful, and empowering".
- ↑ http://www.prnewswire.com/news-releases/apple-releases-safari-5-95817479.html Safari 5 Released
- ↑ Marius Oiaga (2010. március 20.). "Internet Explorer 9 Beta Next – New IE9 Builds Every 8 Weeks". softpedia.com. SoftNews NET SRL. Hozzáférés: 2010. június 28..
- ↑ "Web specifications support in Opera Presto". Opera.com. Opera Software ASA. Hozzáférés: 2010. június 28..
{{cite web}}: CS1 maint: deprecated archival service (link)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a JavaScript engine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
