close
Ugrás a tartalomhoz

Smart File System

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
SFS (Smart File System)
FejlesztőJohn Hendrikx,
Jörg Strohmayer
Bevezetve1998
Partícióazonosító'SFS\00', 'SFS\02'[1][2]
Korlátok
Maximális fájlméret4 GB - 2 bájt[1]
Fájlnév maximális hossza107 karakter[1][2]
Maximális kötetméret128 GB[1][2]
Tiltott karakterek a fájlnevekbenNULL, ':' és '/'
Képességek
Tárolt dátumokmódosítás (mtime)
Dátumhatárok1978. január 1. - 2157
Dátumfelbontás1/50s
Attribútumokfájl megjegyzés, rejtett, törölhetetlen
FájlrendszerengedélyekAmiga jogosultságok, multiuser jogosultságok
Beépített tömörítésNincs
Beépített titkosításNincs (eszközszinten biztosított)
SISNincs
Támogatott operációs rendszerekAmigaOS (v1.279)
AROS (v1.84)
MorphOS (v1.224)
AmigaOS 4[3] (v1.293)
Linux (v1.0beta12)[4]

A Smart File System (röviden: SFS; néhol: Smart Filesystem) egy Amiga számítógépek, illetve AmigaOS-szerű operációs rendszerek számára kifejlesztett naplózó fájlrendszer. A fejlesztés az amigák gyári fájlrendszereihez (pl. FFS) képest bővebb funkcionalitást, jobb teljesítményt, skálázhatóságot és adatintegritást célozta. A szoftver forráskódja nyilvános LGPLv2 licenc alatt.[5]

Hardver-követelmények

[szerkesztés]

Az SFS működéséhez minimum 100 KB memória és legalább Motorola 68020 vagy azzal kompatibilis processzor szükséges.[6]

Működés

[szerkesztés]

Az SFS 512 bájttól (29) 32768-ig (215) terjedő blokkméretet használhat, mellyel maximálisan 128 GB partíció kezelhető. Az amigák eredeti fájlrendszeréhez (OFS), illetve annak továbbfejlesztett változatához (FFS) képest jobb teljesítményt nyújt, illetve a fájlrendszerben fellépő hiba esetén nem igényel hosszadalmas "validálást".[1][7] Ezt több programkönyvtár egyetlen blokkba, illetve a metaadatok klaszterekbe szervezésével érték el. A fájlrendszerben meglévő üres területek, illetve töredezettség nyomonkövetésére az SFS bittérképet alkalmaz a B-fa struktúrához hasonló B+fa elrendezésben.[8]

Az SFS a fájlrendszer és az abban lévő adatok integritása érdekében a végrehajtott műveleteket (tranzakciókat) bizonyos időközönként naplózza (loggolja).[8] Ebből kifolyólag, rendszerösszeomlás esetén a következő rendszerindulás és a fájlrendszer felcsatolása (mountolása) után nyoma marad a korábbi befejezetlen műveletnek és így lehetséges visszaállítani a rendszert az utolsó ismert, konzisztens állapotába. Teljesítmény okokból a teljes integritás csak a metaadatokra biztosított, az adatfájlok tényleges tartalma továbbra is sérülhet egy félbeszakadt írási folyamat során,[6] de ez az OFS és FFS fájlrendszerekhez képest sokkal ritkábban fordul elő.

Az SFS a fentieken túl — a többi Amiga fájlrendszertől eltérően — képes a menet közbeni töredezettség-mentesítésre, még zárolt állományok esetén is.[8] Ez a folyamat szinte teljesen észrevétlenül zajlik (kivéve azt a tárterületet, ahol éppen dolgozik) és bármikor leállítható. A metadatok és a normál adatok integritása egyaránt biztosított. A fájlrendszer akár teljes állományokat is áthelyezhet a töredezettség-mentesítés során.[9]

A fájlrendszer a törölt fájlokat egy elkülönített könyvtárban tárolja az esetleges helyreállítás érdekében.[7]

Alkalmazásai

[szerkesztés]

Az SFS fájlrendszer teljes értékű használatát a következő operációs rendszerek támogatják:

  • AmigaOS 3.x: A Fast Filesystem (FFS) mellett, illetve helyett használható az SFS gyorsabb alternatívaként.[10]
  • AmigaOS 4.x: A Fast Filesystem 2 (FFS2) mellett, illetve helyett használható az SFS gyorsabb alternatívaként.[1]
  • MorphOS: Az operációs rendszer alapbeállítású fájlrendszere az SFS.[11]
  • AROS: Az operációs rendszer alapbeállítású fájlrendszere az SFS.[12]

Egyéb szoftvertámogatás:

Történet

[szerkesztés]

Az SFS fejlesztése 1993-ban kezdődött. John Hendrikx először assembly nyelven kezdett fejleszteni egy fájlrendszert, mely megfelelően működött, de a növekvő komplexitás és néhány tervezési hiba folytán sosem került kiadásra. E helyett 1996-ban C programozási nyelven kezdett bele újból. Ez esetben Marcel Offermans közreműködésével készült el a szoftverterv (design).[6]

Az alapok lefektetése után az érdemi fejlesztés 1997 során zajlott,[6] majd 1998. augusztus 4-én adta ki a fájlrendszer első, 0.67 béta (freeware) változatát. Az intenzív fejlesztésnek köszönhetően 1998 november 9-ére az 1.13-as verziót, majd egy nagyobb kihagyás után 1999. március 28-án az 1.58-as változatot érte el a szoftver. Az addig hiányzó fájlrendszer javító, illetve fájl-helyreállító funkciót Jörg Strohmayer töltötte be SFSsalv nevű felhasználói programjával.[15]

Hendrikx 2000-ben felhagyott a fejlesztéssel és elhagyva az Amiga-szcénát, közzétette az SFS forráskódját. A fájlrendszer fejlesztése ezután ágakra (forkokra) bomlott a támogatott operációs rendszerek szerint, így létezik AmigaOS 3, AmigaOS 4, MorphOS, illetve AROS forkja. A forkoknak eltérő jellemzőik vannak, de kompatibilisek egymással. Ezek mellett létezik SFS Linux driver is (olvasás; írás csak kísérleti jelleggel), de ennek fejlesztése megakadt 2008 végén.[4]

Az SFS egyike a máig használt független fejlesztésű Amiga fájlrendszereknek.[16]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1 2 3 4 5 6 "UserDoc:AmigaOS File Systems". AmigaOs Documentation Wiki (angol nyelven). Hyperion Entertainment. Hozzáférés: 2025. június 23..
  2. 1 2 3 Thomas Rapp (2011. április 30.). "File System Limits". Tom's Homepage (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 11..
  3. ↑ "New AmigaOS Update available" (angol nyelven). Hyperion Entertainment. 2004. december 27. Hozzáférés: 2025. június 11..
  4. 1 2 Marek Szyprowski. "Amiga Smart FileSystem driver for Linux" (angol nyelven). 2021. június 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. június 23..
  5. ↑ John Hendrikx (swilver), Michal Schulz (2016. szeptember 25.). "Smart File System". SourceForge (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 23..
  6. 1 2 3 4 John Hendrikx (1998. augusztus 4.). "Smart Filesystem documentation" (angol nyelven). 2004. július 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. június 23..
  7. 1 2 Robert Williams (2000). "Hard Drivin'" (PDF). Total Amiga (angol nyelven) (6): 45. Hozzáférés: 2025. június 23.. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  8. 1 2 3 EC-Council (2009). "Understanding File Systems and Hard Disks". Computer Forensics: Investigating Hard Disks, File and Operating Systems (angol nyelven). Cengage Learning. 1–16. o. ISBN 978-1-4354-8350-7.
  9. ↑ Husrev Taha Sencar (2012. augusztus 1.). Digital Image Forensics: There is More to a Picture than Meets the Eye (angol nyelven). Springer Science & Business Media. 130. o. ISBN 978-1-4614-0757-7. {{cite book}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  10. ↑ "Smart Filesystem". Aminet (angol nyelven). 2025. január 1. Hozzáférés: 2025. június 26..
  11. ↑ "Filesystems". MorphZone (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 26..
  12. ↑ "Aros/Platforms/x86 installing - BIOS boot and MBR ssd hdd based Legacy Partitions". Wikibooks (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 26..
  13. ↑ "GRUB features". GNU GRUB Manual 2.12 (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 23..
  14. ↑ "Free Software EFI/UEFI file system drivers" (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 23..
  15. ↑ "Smart Filesystem  · Home" (angol nyelven). John Hendrikx. 1999. március 29. 2024. május 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. június 11..
  16. ↑ Jeremy Reimer (2008. március 18.). "From BFS to ZFS: past, present and future of file systems". Ars Technica (angol nyelven). Condé Nast Publications. Hozzáférés: 2025. június 23..

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Smart_File_System&oldid=28220712”