Ital
| Ital | |
 | |
| Főbb összetevők | ivóvíz |
| Alkoholtartalom | % |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ital témájú médiaállományokat. | |
Az ital egy folyékony halmazállapotú élelmiszer, ami emberi fogyasztásra készült. Az italok többféleképpen csoportosíthatók. Az italok különböző változatai a tiszta víz, az alkoholos italok, az alkoholmentes italok, az üdítőitalok, a gyümölcs- vagy zöldséglevek és a meleg italok. Az italok az emberi test alapvető szükségleteit elégítik ki; ezen túl azonban a társadalom gasztronómiai kultúrájának részét is képezik.
Annak ellenére, hogy szinte minden italnak magas víztartalma van, a vizet, mint folyadékot nem mindenki tekinti italnak. Több változatban is ismert: természetes víz, ásványvíz, keresztvíz stb. Az ital kifejezés általában a víztől különböző, iható folyadékokra használatos.
Alkohol
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Alkoholos italnak nevezünk minden olyan italt, aminek jelentős (általában 1% fölötti) etanoltartalma, és emiatt narkotikus hatása van.[1] Minden ital természetes erjedésből származó alkoholt tartalmaz, de két fő csoportra osztják őket aszerint, hogy egyszerű erjesztéssel készülnek (erjesztett italok), vagy az erjedt alapanyagból a desztilláció módszerével szeszt főznek (égetett szeszek). Az erjesztett italok (például a sör és a bor) általában 4–15% alkoholtartalmúak, de Ázsiában gyakran 18–20%-os italokat is erjesztenek (például rizsbort). Az égetett szeszek alkoholtartalma jellemzően igen magas, így szinte mindig hígítva, a legtöbbször 15–50% alkoholtartalommal kerülnek forgalomba.
A sör például már 8000 éve része az emberiség kultúrájának.[2] Egyes országokban kulturális hagyománynak tekinthető az alkoholos italok fogyasztása helyi kocsmákban vagy bárokban (vö. bárital).[3]
Alkoholmentes italok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az alkoholmentes ital nem vagy alig tartalmaz etanolt. Ide tartoznak az alkoholmentes sörök, a nem alkoholos borok, a murci, a must, vagy az alma cider, amennyiben kevesebb, mint 0,5% tömegszázalék-alkoholt tartalmaznak.
Üdítőitalok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az üdítőital kifejezés egyben meghatározza az alkohol hiányát is, hiszen az ital kifejezés gyakran érthető alkoholos italként is. Ebbe a kategóriába tartoznak a buborékos ásványvizek, a jeges teák, a limonádék, a különféle kólák és a gyümölcslevek, de további alkoholmentes italok is. A tej, kakaó, tea, kávé, milkshake-ek és a csapvíz nem számítanak üdítőitalnak. A cukrozott szénsavas italok egy része édesítőszerrel is kapható.
Gyümölcslé
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A gyümölcslevek természetes italok, amelyek nem vagy alig tartalmaznak adalékokat. A citrusfajták levei, mint pl. a narancsdzsúsz a legnépszerűbb reggeli italok közé tartoznak. A grapefruit juice, ananász, alma, szőlő, lime, és a citromlevek is igen népszerűek. A kókusztej magas tápértékű, frissítő ital. Többféle bogyós gyümölcsből is készítenek leveket, vízzel hígítva és megcukrozva őket. A málnából, a szederből és a kökényből igen népszerű gyümölcsleveket készítenek. A gyümölcsdzsúszok valószínűleg a legrégebbi italok, amelyeket a vízen kívül fogyasztottak a Földön. A szőlőlét hagyták megerjedni, ebből lett a bor. A narancslé és a kókusztej a világ legnépszerűbb üdítői.
A gyümölcsök igen romlékonyak, így a gyümölcslevek készítésének és tárolásának kialakulása komoly értéket jelentett. Vannak igen savas ízű gyümölcsök, amelyeket cukorral és vízzel kellett keverni, hogy egyáltalán fogyaszthatók legyenek. Régen a gyümölcsök konzerválása igen intenzív munka volt: a gyümölcsöt aprítani kellett, majd a tiszta dzsúszt cukorral összekeverni a palackozás előtt.
Zöldségitalok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A zöldségekből készült italok melegen és hidegen is fogyaszthatók. Többféle zöldségből készítenek leveket, pl. répából, paradicsomból, uborkából, zellerből és másokból is. Egyes zöldségitalokat valamely gyümölcs levével kevernek a jobb íz érdekében. A legtöbb zöldséglé ugyanazokat a jótékony egészségügyi hatásokat fejti ki, mint a teljes zöldség, vagyis csökkentheti a szív- és koszorúér betegségek vagy a rák kialakulását, ugyanakkor pl. a magas paradicsomtartalmú levekben nátrium található, ezért fogyasztásukat csak mértékkel javasolják.
Meleg italok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Meleg italnak nevezünk minden olyan italt, amit melegen fogyasztunk; és valamely forró folyadék (víz, tej) hozzáadásával, vagy az ital közvetlen melegítésével készülnek. Példák:
- Kávé-alapú italok
- Kakaó
- Meleg cider
- Forralt cider
- Forralt bor
- Tea-alapú italok
- Gyógytea
Vegyes
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Vannak olyan élelmiszerek, amelyek italként és ételként is kategorizálhatók, és sűrűségüktől és tartalmasságuktól függően kanállal és villával is fogyaszthatók.
Mértékek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Unit | Európa |
|---|---|
| ml | |
| teáskanál | 5 |
| evőkanál | 15 |
| folyadékuncia | 30 |
| kupica | 50 |
| dobozos ital | 330 |
| pint | 570 |
| tömény szeszes üveg | 750 |
| egy üveg bor | 750 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ A kémiai értelemben vett alkoholok közé sokféle vegyület tartozik, azonban az alkohol eredetileg, illetve köznyelvi jelentésében ma is az etanolra utal.
- ↑ Arnold, John P (2005). Origin and History of Beer and Brewing: From Prehistoric Times to the Beginning of Brewing Science and Technology (Reprint ed.). BeerBooks.com.
- ↑ Hamill, Pete (1994). A Drinking Life: A Memoir. New York: Little, Brown and Company. ISBN 978-0-316-34102-8.
