Staropramen
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
 |
Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
| Pivovary Staropramen s.r.o. | |
 | |
 | |
| Típus | részvénytársaság |
| Alapítva | 1869 |
| Székhely | Prága, Csehország |
| Vezetők | Zdenek Havlena (vezérigazgató) |
| Iparág | Söripar |
| Tulajdonos | Molson Coors Brewing Company |
| Termékek | Staropramen, Braník, Velvet, Ostravar, Kelt, Stella Artois, Hoegaarden White, Leffe Blond, Belle-Vue Kriek |
| Anyavállalata | InBev |
| A Pivovary Staropramen s.r.o. weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pivovary Staropramen s.r.o. témájú médiaállományokat. | |
A Staropramen egy cseh sörmárka, amelyet egy prágai székhelyű sörgyár állít elő. Jelenleg a Molson Coors Beverage Company Group terméke.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Alapítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gustav Noback 1869. október 23-án mutatta be az alapítóknak a Prága Smíchov városrészében felépítendő sörgyár terveit. A jéggyár 1870 telén, a malátázó 1871. februárban kezdte meg működését. Május elsején pedig már megtartották az első csapolást.
A termelés felfutása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az új smíchovi sör hivatalosan 1871. július 15-én mutatkozott be a nagyközönség előtt. Az évi 22 500 hektoliterre tervezett termelést érdemben túlszárnyalták: 1891-ben már 140 200 hektoliterrel főztek. A termelés növekedésével a gyár is bővült: a századfordulón új főzőházat, erjesztőtermeket és ászkolópincéket építettek.
Az I. világháború és a gazdasági világválság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A növekedés az első világháború, majd a gazdasági világválság idején torpant meg. A sörgyár vezetése nagy súlyt fektetett a legjobb alapanyagok kiválasztására és a minőség ellenőrzésére. 1937-re a smíchovi sörgyár Európa egyik legkorszerűbb üzeme lett, és a termelés is meghaladta az évi 800 ezer hektolitert.
Az államosítás után
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A II. világháború és az azt követő évek ismét visszavették a termelést, és csak 1950-re sikerült ismét elérni a háború előtti szintet. Az évi egymillió hektoliteret 1960-ban érték el, azóta egy évben sem készítettek ennél kevesebbet.
A privatizálás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A „bársonyos forradalom” után a smíchovi sörgyárat magánosították, először az angol Bass cég, majd azzal együtt a belga érdekeltségű Molson Coors tulajdonába került.
Termékei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése].JPG)
A Staropramen a Pilsner Urquell (Plzeňský Prazdroj), a Budweiser Budvar (Budějovický Budvar), a Radegast és a feltörekvő Krušovice mellett ismertségben a legnagyobbak közé tartozik a cseh komlóitalok közt. Ma már a privatizációnak és multinacionális jellegnek köszönhetően a Staropramen sörgyáraiban Braník, Velvet, Ostravar, Kelt, Stella Artois, Hoegaarden White, Leffe Blond és Belle-Vue Kriek söröket is főznek.
Saját márkás termékei:
- Staropramen Lager (Ležak)
- Staropramen Pale (Světlý)
- Staropramen Dark (Černý) – (barna sör)
- Staropramen Garnet (Granát)
- D beer
A Magyarországon kapható világos Staroprament 2013 óta licenc alapján gyártja a Borsodi Sörgyárak Zrt.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kocsis Péter, Kovács Gábor, Marton Jenő, Szentesi Antal, Szokolay Zoltán, Vétek György: Sörmentén Prága (Hibernia, 2002) ISBN 963-202-452-4
- A Staropramen története Archiválva 2008. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- Szokolay Zoltán et al., 2002: Sörmentén Prága. Sörmentén útikalauz. Hibernia Nova Kiadó, p. 9–10.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- http://www.staropramen.com/ (német, angol, orosz nyelven)
- http://www.pivovary-staropramen.cz/web/en/znacky/staropramen Archiválva 2008. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
