close
Ugrás a tartalomhoz

MBDA

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
MBDA
BERJAYA
BERJAYA
Hivatalos névMBDA Missile Systems
Jelmondat"Excellence at your side"
"Kiválóság a te oldaladon"
Típusszervezet
Alapítva2001
SzékhelyLe Plessis-Robinson, Franciaország
IparágHadiipar / védelmi ipar
Tulajdonos
  • BAE Systems (0,375)
  • Airbus SE (0,375)
  • Leonardo (0,25)
Formasociété par actions simplifiée
TermékekRakéták, irányított fegyverek, lövedékek
Árbevétel3,6 milliárd EUR (2020)
Alkalmazottak száma12000+ fő
Leányvállalatai
  • MBDA Deutschland GmbH
  • MBDA UK
A MBDA weboldala
BERJAYA
A Wikimédia Commons tartalmaz MBDA témájú médiaállományokat.

Az MBDA a világ egyik vezető hadiipari vállalata, amely rakéták, robotrepülőgépek és más precíziós fegyverek fejlesztésével és gyártásával foglalkozik. A cég 2001-ben alakult több nagynevű európai fegyvergyártó vállalat összeolvadásából: a cég neve az alapító vállalatok nevéből jött létre a Matra BAe Dynamics Alenia. A francia központú vállalatot jelenleg a brit BAE Systems, az Airbus, valamint az olasz Leonardo konszernek birtokolják.[1]

Az MBDA az egyetlen hadiipari vállalat, amely rakétarendszereket kínál mindhárom területen: földi, vízi és légi célpontok ellen egyaránt. A cég világszerte mintegy 12 ezer főt foglalkoztat, 2025-ben árbevétele elérte a 4,9 milliárd EUR-ot.[2][1]

Cégtörténet

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hidegháború végével az európai védelmi ipart is utolérte a konszolidáció korszaka. Az egyes országok védelmi kiadásai drasztikusan csökkentek, az Európában működő hasonló profilú cégek nem lettek volna képesek talpon maradni, pláne nem egymással versenyezni. Ennek következtében a kontinens szinte valamennyi védelmi célú rakétatechnológiával foglalkozó vállalata több lépcsőben összeolvadt és így született meg 2001-ben az MBDA vállalatcsoport.[1]

1996-ban jött létre a brit BAe Dynamics és a francia Matra Défense összeolvadásával a Matra BAe Dynamics vállalat, amely a későbbi MBDA alapját adta. A cég nevében máig az alapító két vállalat kezdőbetűi tükröződnek.

1998-ban a brit GEC-Marconi Radar & Defence és az olasz Alenia Difesa összeolvadásával létrejött Alenia Marconi Systems.

2001-ben a fenti két vállalat: a Matra BAe Dynamics és az Alenia Marconi Systems, valamint a EADS Aerospatiale Matra Missles (a későbbi Airbus Group egy cége) összeolvadásával született meg az MBDA konszern.

Az MBDA felvásárlásokkal bővítette portfólióját. 2006-ban megvásárolta és magába olvasztotta német LFK rakétagyártó céget. 2006-ban kerül a céghez a német TDW, amely robbanófejek, harci részek fejlesztésével foglalkozik. A MBDA 2007-ben megvásárolták a német Bayern-Chemie GmbH-t, Európa vezető rakétahajtóanyag-gyártó vállalatát. Ezekkel a felvásárlásokkal az MBDA a cégcsoporton belül képes elállítani a rakétafegyverek gyártásához szükséges valamennyi komponenst.[3]

Termékportfólió

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbiakban az MBDA vállalat még gyártásban illetve fejlesztés alatt lévő rendszerei kerülnek bemutatásra a gyártó honlapján közölt információk alapján. Régebbi, már nem forgalmazott rendszerek nem szerepelnek itt.

Repülőgép fedélzeti fegyverek (levegő-levegő, levegő-föld)[4]

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • ASMPA – nukleáris töltetű levegő föld rakéta, a francia légierő elsődleges nukleáris csapásmérő fegyvere. Nem exportálható.
  • SAPHIR-400 – zavaró töltet szóró rendszer A400M repülőgép számára
  • ASRAAM – kis hatótávolságú infravörös rávezetésű légiharc-rakéta
  • SAPHIR-M / ELIPS-NH – zavaró töltet szóró rendszer helikopterek számára
  • BANG – 125, 250 és 1000 kg-os bombák, amelyeket különféle lézeres és GPS rávezető kittekkel lehet felszerelni. Lényegében az amerikai Mk.81 Mk.82 és az Mk.84 bombák európai megfelelői, amelyek rávezető kittekkel a Paveway irányított bombacsaláddal egyenértékű fegyverrendszernek tekinthető.
  • SMART GLIDER – nagy hatótávolságú (kb. 100km) irányított siklóbomba-család, amely mozgó és statikus célpontok ellen egyaránt bevethető. Az amerikai SDB és Strombreaker (SDB II) európai megfelelőinek tekinthető ez a típus.
  • BRIMSTONE – Félaktív lézeres (SAL) és radaros vezérlést alkalmazó kis méretű (50 kg) rakéta elsősorban mozgó földi célpontok ellen ideális. Az amerikai Hellfire rakéta továbbfejlesztésének tekinthető.
  • SPEAR – 100 kg tömegű elektro-optikai és GPS/INS rávezetést egyaránt használó robotrepülőgép, amely mozgó és statikus célpontok ellen egyaránt bevethető. Egy felfüggesztési pontra akár 3-6 SPEAR is felfüggeszthető. Létezik elektronikai zavaró változata is amely egy célterület fölött körözve akadályozza az ellenséges légvédelem hatékony működését.
  • DDM-NG – rakétaindítást jelző rendszer a Rafale vadászgép számára
  • SPECTRA – integrált önvédelmi rendszer a Rafale vadászgép számára
  • ECLAIR-M – kiegészítő zavarótöltet-szóró a Mirage-2000 vadászgép számára
  • SPIRALE – zavarótöltet-szóró a Mirage-2000 vadászgép számára
  • ELIPS – zavarótöltet-szóró rendszer
  • STORM SHADOW / SCALP – 250 km-t meghaladó hatótávolságú robotrepülőgép, amely elektro-optikai és GPS/INS rávezetést egyaránt használ.
  • METEOR – közepes és nagy hatótávolságú légiharc-rakéta aktív radaros rávezetéssel
  • TAURUS KEPD 350E – 500 km-t meghaladó hatótávolságú robot repülőgép, amely elektro-optikai és GPS/INS rávezetést egyaránt használ. Kifejezetten megerősített épültek, bunkerek ellen hatásos.
  • MICA – közepes hatótávolságú légiharc-rakéta, amely infravörös és aktív radaros rávezetéssel egyaránt elérhető
  • VIPER-E - kis méretű páncélozott célok elleni precíziós siklóbomba, drónok fegyverzeteként ideális. Az amerikai MRLS rakétarendszer BAT néven ismert résztöltetére épül. A VIPER-E GPS/INS illetve lézeres (SAL) rávezetést alkalmaz. Tömege mindössze 19 kg.

Földi telepítésű légvédelmi rendszerek (föld-levegő)[4]

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • ASPIDE 2000 – 20-25 km hatótávolságú félaktív radaros rávezetésű légvédelmi rakétarendszer
  • MISTRAL ATLAS – kézi irányzású kétrakétás Mistral légvédelmi rendszer, amelyet a Magyar Honvédség is alkalmaz. Hatótávolsága 8 km.
  • ASTER 30-SAMP/T – nagy hatótávolságú (100+ km), taktikai ballisztikus rakéták lelövésére is alkalmas légvédelmi rakétarendszer
  • MISTRAL MANPADS – kézi irányzású egyrakétás Mistral légvédelmi rendszer, Hatótávolsága 7,5 km.
  • CAMM (LAND APPLICATION) – kis és közepes hatótávolságú (25+ km) légvédelmi rakétarendszer, amely részben az ASRAAM rakétára technológiájára épül, de azzal ellentétben aktív radaros rávezetést alkalmaz.
  • MPCV – 4 db Mistral rakéta és egy 12,7 mm-es géppuska hordozására és bevetésére alkalmas távirányítású fegyvertorony (RCWS) könnyű páncélzatú járművek számára.
  • CAMM-ER – közepes hatótávolságú (40+ km) aktív radaros rávezetésű légvédelmi rakéta, amely részben a CAMM rakéta megnövelt méretű és hatótávolságú változata
  • PLATOON COMMAND POST – mobil harcálláspont, irányító központ (C2) légvédelmi rakéta rendszerek számára
  • EMADS – A CAMM rakétacsaládra épülő komplex légvédelmi rendszer, amely az irányító központot, a radart és az indítókat is tartalmazza. Brit szolgálatban Sky Sabre néven ismert.
  • SKY WARDEN – drón elhárító illetve zavaró rendszer, amely lézert vagy más "effektort" is képes a célpont ellen bevetni.
  • LICORNE – mobil harcálláspont, irányító központ (C2) Mistral légvédelmi rakéta rendszerek számára
  • SPADA 2000 – mintegy 20 km hatótávolságú félaktív radaros rávezetésű légvédelmi rakétarendszer, amely részben az ASPIDE 2000 rakétára technológiájára épül.
  • MCP / IMCP – mobil harcálláspont, irányító központ (C2) Mistral légvédelmi rakéta rendszerek számára. AZ MCP-t a Magyar Honvédség is rendszeresítette a Mistral ATLAS légvédelmi indítók harcának koordinálásához.
  • TLVS – kis és közepes hatótávolságú légvédelmi rakéta rendszer, amely a IRIS-T SL és Patirot PAC-3 rakétára épül, kombinálva a két rendszer előnyeit.
  • MISTRAL ALBI – kézi irányzású kétrakétás Mistral légvédelmi rendszer páncélozott harcjárművekhez. Nagyon hasonló az ATLAS-hoz, de a kezelő félig a járműbe "süllyesztve" foglal helyet.
  • VL MICA – A MICA légharc rakéta földi indítású változata köré épülő légvédelmi rendszer. A rendszer hatótávolsága mintegy 20 kilométer.

Páncéltörő és más taktikai, helikopterfedélzeti rakéták (föld-föld, levegő-föld) és rendszerek[4]

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • DEDALE – aknamentesítő rendszer, amely aktiválja a mágnesességre érzékeny aknákat
  • Akeron MP – (korábbi nevén MMP) elektro-optikai rávezetésű, felülről támadó páncéltörő rakéta 4000 méteres hatótávolsággal, 1000mm-es RHA áttörő képességgel. Lényegében a Spike és Javelin "európai" megfelelője.
  • Akeron LP – (korábbi nevén MHT illetve MAST-F) jelenleg még fejlesztés alatt álló páncéltörő és taktikai rakéta, amelyet az új Tiger Mk.III harci helikopter valamint a közös európai fejlesztésű drónok fegyverzetéül szánnak. A kombinált infravörös elektro-optikai és lézeres (SAL) vezérlésű rakéta hatótávolsága 8 és 20 km közé tehető az indítás magasságától függően. A rádiós adatkapcsolatnak köszönhetően az indító jármű a becsapódás pillanatáig irányíthatja a rakétát: például új célpontot jelölhet ki számára. Az Akeron LP rakéta viszonylag könnyű, így a Tiger Mk.III 12 irányított rakétát tud majd hordozni az eddigi 8 helyett. Az MHT rendszeresítése 2025-ben várható.[5]
  • ENFORCER – vállról indítható irányított rakéta épületek és könnyen páncélozott célok ellen 2000 méteres hatótávolsággal
  • MULTISORB® – multi-spektrális álcázó rendszer
  • ERYX – Félaktív lézeres (SACLOS) rávezetésű páncéltörő rakéta 600 méteres hatótávolsággal, 900mm-es RHA áttörő képességgel
  • PARS 3 LR – helikopter fedélzeti páncéltörő rakéta 7000 méteres hatótávolsággal
  • MILAN ER – Félautomata parancsközlő (SACLOS) rávezetésű páncéltörő rakéta 3000 méteres hatótávolsággal, 1000mm-es RHA áttörő képességgel. Lényegében az amerikai TOW "európai" megfelelője, amelynek gyökerei a hidegháború idejére nyúlnak vissza.
  • SESAME – kiképző szimulátor kézi irányzású rakétákhoz (pl. Mistral)
  • MISTRAL ATAM – helikopter indítású Mistral rakéta légi célok ellen
  • VDM - aknamentesítő rendszer

Tengeri célok elleni rakéták (föld-föld, levegő-föld) [4]

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • ALBATROS – mintegy 25 km hatótávolságú félaktív radaros rávezetésű hajófedélzeti légvédelmi rakétarendszer, amely részben az ASPIDE 2000 rakétára technológiájára épül.
  • MILAS – az OTOMAT MK.2 rakéta és a MU90 torpedó "összeházasításából" létrejött tengeralattjáró elhárító fegyver. Hatótávolság 5 és 35 kilométer közötti: ebben a sugarú körben bárhová képes eljuttatni a torpedót, ahol a tengeralattjáró tartózkodási helyét feltételezik szonár információk alapján. A torpedó a vízbeérve aktívan keresni kezdi a tengeralattjárót és megsemmisíti azt.
  • ASTER 15 & 30 – közepes és nagy hatótávolságú aktív radaros rávezetésű hajófedélzeti légvédelmi rakétarendszer, amely ballisztikus rakéták megsemmisítésére is alkalmas
  • MMP/SEA LAUNCHED – az MMP páncéltörő rakéta hajófedélzeti változata, amely kisebb hajók és naszádok megsemmisítésére alkalmas
  • CAMM (MARITIME APPLICATION) – kis és közepes hatótávolságú (25+ km) hajófedélzeti légvédelmi rakétarendszer, amely részben az ASRAAM rakétára technológiájára épül, de azzal ellentétben aktív radaros rávezetést alkalmaz.
  • MCDS: Mobile Coastal Defence System – A Marte robot repülőgépre épülő partvédelmi rendszer, amely a szárazföldtől mintegy 100 km-re lévő hajók megsemmisítésére alkalmas.
  • EXOCET AM39 – Az Exocet rakéta légi indítású változata, amely mintegy 70 km-re lévő hajók megsemmisítésére alkalmas. Azon kevés modern hajó elleni fegyverek egyike, amely már harci körülmények között is süllyesztett el hadihajót. A rakéta nevéhez fűződik az HMS Sheffield brit romboló 1982-es elsüllyesztése a Falkland-szigetek közelében.
  • MdCN – NCM – hajóról és tengeralattjáróról indítható robotrepülőgép, amely elsősorban statikus szárazföldi célpontok ellen használható. Lényegében az amerikai Tomahawk francia megfelelője.
  • EXOCET MM40 BLOCK 3 – Az Exocet rakéta hajófedélzeti és szárazföldi indítású változata, amely mintegy 200 km-re lévő hajók megsemmisítésére alkalmas.
  • OTOMAT MK2 BLOCK IV – Az olasz tervezésű hajófedélzeti indítású OTOMAT Mk.2 rakéta, amely mintegy 200 km-re lévő hajók megsemmisítésére alkalmas.
  • EXOCET MOBILE COASTAL – Az Exocet rakéta szárazföldi indítású, partvédelmi változata, amely mintegy 200 km-re lévő hajók megsemmisítésére alkalmas.
  • SEA CEPTOR – A CAMM rakétára épülő hajófedélzeti légvédelmi rendszer, amelynek hatótávolsága 25 km.
  • EXOCET SM39 – A tengeralattjárók torpedóvető-csövéből indítható Exocet rakéta
  • SEA RANGER – integrált fegyverrendszer kis méretű hadihajók számára, amely a Marte Mk2, a tengeri indítású Brimstone és Mistral SIMBAD köré épül
  • MARITIME BRIMSTONE - tengeri indítású Brimstone
  • SEA VENOM/ANL – kifejezetten hajófedélzeti helikopterek számára kifejlesztett könnyű hajó elleni rakéta. Az infravörös képalkotó irányítású rakéta tömege mindössze 120 kg, hatótávolság több mint 20 km.
  • MARTE ER – Több mint 100 km hatótávolságú hajó elleni robotrepülőgép, amely a Marte Mk.2 tovább fejlesztéseként született. Levegőből, hajóról és szárazföldről egyaránt indítható. A fegyver INS/GPS navigációt használ, a végfázisban pedig aktív radaros rávezetést alkalmaz.
  • SIMBAD-RC – kétrakétás hajófedélzeti Mistral indító
  • MARTE MK2/N – Hajófedélzeti indítású 30 km hatótávolságú közepes méretű hajó elleni rakéta, amely aktív radaros rávezetést alkalmaz.
  • TESEO MK2/E – Hajófedélzeti indítású, mintegy 350 km hatótávolságú hajó elleni robotrepülőgép, amely kombinált aktív radaros és elektro-optikai rávezetést alkalmaz.
  • MARTE MK2/S - Helikopterről indítható mintegy 30 km hatótávolságú közepes méretű hajó elleni rakéta, amely aktív radaros rávezetést alkalmaz.
  • VL MICA - A MICA légharc rakéta földi indítású változata köré épülő hajófedélzeti légvédelmi rendszer. A rendszer hatótávolsága mintegy 20 kilométer.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 "https://www.mbda-systems.com/about-us/". Hozzáférés: 2022. március 7. {{cite web}}: External link in |title= (súgó)
  2. ↑ "https://www.mbda-systems.com/mbda-model-more-relevant-ever". Hozzáférés: 2026. január 9. {{cite web}}: External link in |title= (súgó)
  3. ↑ "MBDA - History". Hozzáférés: 2022. március 11.
  4. 1 2 3 4 "https://www.mbda-systems.com/solutions-and-services/". Hozzáférés: 2022. március 7. {{cite web}}: External link in |title= (súgó)
  5. ↑ "https://www.mbda-systems.com/press-releases/mbda-and-airbus-co-contracted-for-mistral-and-mht-integration-on-the-tiger-mkiii/". Hozzáférés: 2022. március 8. {{cite web}}: External link in |title= (súgó)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=MBDA&oldid=29156294”