könyvborítók – CoverSpy

Néhány könyvborítókkal foglalkozó oldal következik. Ez az első talán a legkedvesebb oldal, a készítők olyan borítókat tesznek ki, amiket aznap láttak valakinek a kezében a metrón, buszon, utcán, parkban, kocsmában (és mindig leírják, hogy milyen volt az az ember, aki ezt a könyvet olvasta).
A llink: CoverSpy

magyarországi könyvdíszítés a XVI. században

Egy régebbi, de nagyon fontos könyv is megtalálható az OSZK honlapján: Soltész Zoltánné: A magyarországi könyvdíszítés
a XVI. században.



Az elószóból náhány sor:

"...arra kell rámutatnunk, hogy a nyugati országoktól eltérően Magyarországon a grafikus művészetek csaknem valamennyi korai emléke könyvekben maradt fenn. A magyarországi fametszés kezdeteinek felmérése tehát meg sem kísérelhető könyvdíszeink eredetének felkutatása, a külföldről beszerzett és az itthon készült fametszetek elhatárolása nélkül. A könyvdíszek meghatározása fényt derít a hazai metszetek külföldi előképeire s alig ismert helyi mesterek tevékenységére; nagymértékben megkönnyíti tehát fametszésünk fejlődésének áttekintését...
...jelentősek a könyvdíszítés alakulásából, fejlettségéből, sajátosságaiból levonható nyomdászattörténeti tanulságok. Egy nyomda illusztráció- és könyvdísz-készletének gazdagsága, színvonala a műhely anyagi megalapozottságát, a nyomdavezető igényességét és kiadói célkitűzéseit tükrözi..."

És az oldal tartalmazza a(z eredeti) könyv 72 oldalát, amin a díszítmények vannak.

Cristiana Couceiro

Már szinte minden jelentősebb oldalon voltak a munkái. Nem véletlenül, és nekem is nagy kedvencen.
– Portfolió
– Blog
– Interjú
– Flickr

betű örökbefogadás

Vizsoly, ez a Zemplén gyönyörű hegyei közt meghúzódó kis falu örökre beírta nevét a magyar kultúrtörténetbe azzal, hogy itt nyomtatták ki 1589. és 1590. között az első teljes magyar nyelvű Bibliát Károlyi Gáspár fordításában. Mantskovit Bálint nyomdászmester vezetésével olyan nyomtatás- történeti bravúrt hajtottak végre, amit évtizedekig megközelíteni sem tudott a magyar nyomtatás.
Ennek a hatalmas munkának emlékére és tiszteltére elhatároztuk, hogy létrehozzuk az ország első és egyetlen XVI. századi működő nyomdáját és interaktív nyomtatástörténeti kiállítását.
Megdöbbentett és meg is hatott milyen sokan gondolták nagyon jó ötletnek a nyomda újbóli felélesztését.
A Papír-és Nyomdaipari Műszaki Egyesület vállalta a mentorságot.
Az országos Széchényi Könyvtár két kutató munkatársa, V. Ecsedi Judit és P. Vásárhelyi Judit felbecsülhetetlen értékű háttér információkkal látott el bennünket.
A mainzi Gutenberg Múzeum rendelkezésünkre bocsátotta az eredeti Gutenberg sajtó és az eredeti ólombetű készítő berendezés vázlatait, így segítve munkánkat.
A betűöntő matricák elkészítésében a győri egyetem segít.
Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik ezt a munkát támogatták, és szakmai tudásukkal folyamatosan segítik.
Az eredeti ólombetű készlet elkészítése azonban már meghaladja anyagi lehetőségeinket.

Ezért felajánljuk, hogy aki csatlakozni szeretne ehhez a nagy és lélekemelő munkához,
"fogadja örökbe" a Vizsolyi Biblia betűkészletének egy vagy több karakterét.

Daruka Mihály
A Vizsolyi Biblianyomtató Műhely igazgatója

ide kell klikkelni a betűkért!






ide kell klikkelni a betűkért!

katonai felmérések térképei

Vannak különlegesen szép térképek, az egyik ilyen kedvencem a II. katonai felmérésnek a térképei. De akkor nézzük ezeket a katonai felméréseket:


I. katonai felmérés (sajnos csak egy mintaoldal)



Az I. katonai (jozefiniánus) felmérés 1763-87 között készült el nagyrészt Mária Terézia uralkodása idején, befejezésekor már II. József volt az uralkodó.
Az elsõ katonai felvétel nem volt összefüggõ, egységes felmérés, hanem az országok, országrészek és tartományok önálló részletfelvételeinek a sorozata. Ezek az önálló felvételek nem támaszkodtak szilárd geodéziai alapra, a kicsibõl a nagy felé haladva apránként készültek el.
A felvétel módja nem volt egyöntetû, országonként változott aszerint, hogy az adott körülmények között mi volt a legmegfelelõbb.
A felmérés során semmiféle magassági mérés, szintezés nem volt, a térképek nem tartalmaznak semmiféle magassági adatot.
A munka menetét a várható háborús veszély irányai határozták meg. Elsõnek a porosz hadszínteret mérték fel (1763), illetve ezzel párhuzamosan elkezdõdött Cseh- és Morvaország, majd Magyarország keleti határának felmérése Máramaros határvidékén a krími tatárok várható betörése miatt. Az utóbbi két felmérést 1768-ra fejezték be. Ezt követte 1766-73 között Erdély és a Temesi bánság. A végére maradtak Magyarország és Erdély belsõ részei.
Összesen 60 tiszt végezte a térképezési munkákat, évi átlagban 3 felvételi szelvényt (kb. 10 négyzetmérföld) kellett elkészíteni.
A felvételeket Andreas von Neu vezette, aki már a sziléziai próbafelvételben is résztvett, akkor még századosként mint a fõszállásmester-törzs térképezési ellátó tisztje. õ vezette a felvételt Felsõ-Ausztriában (1769-72), Alsó-Ausztriában (1773-81) és Magyarországon is (1782-85), itt már ezredesként. Késõbb õ irányította a történelmi Magyarország területén a II. József-féle telekfelmérési munkálatokat (1786-88), majd katonai pályafutását altábornagyként fejezte be.
A felvétel alapméretaránya 1:28800 (1 bécsi hüvelyk a térképen a valóságban 400 öl). kB. 5400 ilyen szelvény készült el.
Egy ilyen szelvény mérete 2 x 1 1/3 láb, azaz 64x42 cm (a terepen 18480 m x 12148 m).
Az 1:28800-as méretarányú szelvények önálló szelvényezési rendszert alkottak a korabeli Magyarország területén (a felvétel szerint 3071 négyzetmérföld, azaz 178180 km2) 9 felvételi térképmûvet alkotva.
Az eredeti szelvényt a térképezõ tiszt egy példányban készítette el (Original Aufnahme) és errõl csak egy további másolat (Reinzeichnung, Kopie) készült. A két példány közül az eredeti felvételi lapok a pontosabbak, hiszen még a háromszögelési hálózat vonalait is tartalmazzák. A másolatok mutatósabbak, de kevésbé pontosak. Ezek az 1:28800-as méretarányú szelvények csak háborús helyzetben kerültek volna sokszorosításra. (via)


II. katonai felmérés térképei



A 19. sz. elején, részben a napóleoni háborúk ösztönzésére, nagy szükség mutatkozott egy, az egész Osztrák Birodalmat összefüggően ábrázoló, egységes szelvényezési, ill. vetületrendszerű (ún. derékszögű szelvényezés Cassini-féle vetület) térképmű iránt. Ennek eredményeképpen I. Ferenc császár 1806-ban rendelte el a „Zweite oder Franziszeische Landesaufnahme”-t, (a második ill. Ferenc-féle országfelmérést), amelyet ma a II. katonai felmérésnek hívunk. A felmérés méretaránya az I. katonai felméréshez hasonlóan 1:28.800 volt. A színes, kéziratos térképeket elsősorban nem kiadásra (az eredeti szelvények sokáig titkosak voltak), hanem az abból szerkesztett kisebb méretarányú térképek alapjául szánták. A georeferált és a Google maps-al szinkornizált térkép a Magyar Királyság (a Temesi Bánsággal és a Bánsági Határőrvidékkel együtt) nagyfelbontású, színes felmérési térképeit tartalmazza (eredeti címe Aufnahmskarte des Königreiches Ungarn). 1819—1869 között 1112 db, 1:28.800-as léptékű szelvény készült a területről.
(via)


III. katonai felmérés térképei



Magyarország harmadik katonai felmérése két részletben, 1869-1873 között Erdélyben, 1872-1884 között Magyarországon és a Partiumban valósult meg, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó nagy térképészeti vállalkozásának önálló részeként. Erdély térképezését sokszor a második felmérés részeként kezelik, de időbelileg mindenképpen a harmadikhoz tartozik.
A térképmű egészét (a teljes elkészült munkát) ferencjózsefi térképnek is szokták nevezni. wikipédia




Az utikönyvem wikijén a településeknél mind a három katonai felmérés térképét feltűntetik. Ott is érdemes nézelődni.

jegyek

Jegyek tipográfiájához néhány gyűjtemény, amik online is nézegethetőek, koncertek, football.



Rolf Thalmann concert tickets



Deep Purple Ticketmuseum



Penn State Football Ticket Museum



University of Michigan Football Ticket Museum



The Who



Kraftwerk tickets



Genesis tickets

BibliOdyssey

Az egyik kedvenc blogom (bibliodyssey) 2009-es postjaiból néhány fontosabb (vagy nekem érdekesebb) post. Okos, alapos, nagyon jó képanyaggal, linkekkel, amiket érdemes mind végignézni. Ha el akar valaki igazodni ebben a nagyon gazdag anyagban, akkor talán itt érdemes kezdeni.

The World Digital Library
Nuremberg Scribe
Bedford-style Book of Hours
Sachsenspiegel
Watch-Paper Prints
Codex Fejervary Mayer
Ornamental Typography
Ornamental Typography Revisited
Printers Ornaments
Liber Chronicarum



és az egyik legújabb bejegyzés (innen a kép is):
The Oldest Book from the Americas
ez meg egy előzmény:
Aztec Mexico

Nyomdák Magyarországon (XV.-XVI. század)

A Széchenyi Könyvtár oldalán egy jól átlátható, sok képpel illusztrált oldalt nézegethetünk a magyarországi kézisajtó korának nyomdáiról. Az oldal szerkesztői V. Ecsedy Judit és Bánfi Szilvia.



Itt a tartalom kedvcsinálónak_

Magyarországi nyomdák:

XV. század:
– Hess-nyomda (1472-1473)
– Confessionale-nyomda (1477-1480)

XVI. század:
– A szebeni városi nyomda (1525-1531, 1575-1601)
– Sylvester-nyomda (1536-1541)
– Honterus-nyomda (1539-1594)
– Philip diakónus nyomdája (1544-1552)
– Hoffgreff-Heltai-nyomda (1550-1600--)
– Coresi diakónus nyomdája (1557-1588)
– Huszár Gál és Huszár Dávid nyomdája (1558-1577)
– A debreceni városi nyomda (1561-1600--)
– Hoffhalter-nyomda (1565-1590)
– Lorinţ diakónus nyomdája (1567-1579)
– Karádi-nyomda (1569)
– Bornemisza-Mantskovit-nyomda (1573-1599)
– Gutgesell-nyomda (1577-1599)
– Telegdi-nyomda (1578-1609--)
– Scholtz-nyomda (1578)
– Manlius-nyomda (1582-1600--)
– Ferences-nyomda (1593-1599)
– Walo-nyomda (?) (1594)
– Klöss-nyomda (1597-1600--)
- A nyomdák kiadványait ld. MNB honlap -


Magyarországi nyomdahelyek:

XV. század:
– Buda
– Pozsony (?)

XVI. század:
– Abrudbánya (Abrud, RO)
– Alsólendva (Dolnja Lendava, SL)
– Bártfa (Bardejov, SK) - Gutgesell
– Bártfa (Bardejov, SK) - Klöss
– Besztercebánya (Banská Bystrica, SK)
– Brassó (Braşov, RO)- Honterus
– Brassó (Braşov, RO)- Coresi diakónus nyomdája
– Debrecen
– Detrekő (Plavecký Hrad, SK)
– Galgóc (Hlohovec, SK)
– Gyulafehérvár (Alba Iulia, RO)
– Kassa (Košice, SK)
– Keresztúr
– Kolozsvár (Cluj-Napoca, RO)
– Komjáti (Komjatice, SK)
– Monyorókerék (Eberau, A)
– Nagyszombat (Trnava, SK)
– Nedelic/Drávavásárhely (Nedelišče, HR)
– Sicz /Németlövő (Deutsch-Schützen, A)
– Németújvár (Güssing, A)
– Óvár (Mosonmagyaróvár)
– Pápa
– Pozsony (?) (Bratislava, SK)
– Rárbok (Rohožnik, SK)
– Sárvár-Újsziget (Sárvár)
– Sempte (Sintava, SK)
– Simánd (Şimandul-de-Jos, RO)
– Szászsebes (Sebeş, RO)
– Szászváros (Orâştie, RO)
– Szeben (Sibiu, RO) - Philip diakónus nyomdája
– Szeben (Sibiu, RO) - városi nyomda
– Temesvár (Timişoara, RO)
– Várad (Oradea, RO)
– Varasd
– Vimpác (Wimpassing an der Leitha, A)
– Vizsoly



(Az illusztrációk Huszár Gál és Huszár Dávid nyomdájának díszítményei, betűi és iniciálé.)