Zsezse

Zsezse
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Család:	Pintyfélék (Fringillidae);
Alcsalád:	Kúpcsőrűek (Carduelinae);
Nem:	Acanthis;
Faj:	A. flammea;
Tudományos név
	Acanthis flammea; (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
	A zsezse elterjedési területe költőhely (nyáron) egész éves költözési útvonal telelőhely betelepített terület
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Zsezse témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Zsezse témájú médiaállományokat és Zsezse témájú kategóriát.

A zsezse (Acanthis flammea) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd zoológus írta le 1758-ban, a Fringilla nembe Fringilla flammea néven. Sorolták a Carduelis nemben Carduelis flammea néven is.^[3] Korábban Acanthis flammea cabaret néven a zsezse alfajának tartották a barna zsezsét, azonban ma már külön fajnak tekintik (Acanthis cabaret).

Alfajai

barna zsezse (Acanthis flammea cabaret) (Statius Muller, 1776)
Acanthis flammea flammea (Linnaeus, 1758)
Acanthis flammea rostrata (Coues, 1861)

Előfordulása

Brit-szigetek, Írország, Izland, Grönland területén, valamint Ázsia és Észak-Amerika északi részén honos. Rövidtávú vonuló. Betelepítették Ausztrália és Új-Zéland területére is.

Természetes élőhelyei az elegyes erdők, nyíresek, tundrák és cserjések, valamint ültetvények és vidéki kertek.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendszeres vendég, októbertől márciusig észlelhető.^[4]

Megjelenése

Testhossza 11–15 centiméter, szárnyfesztávolsága 20–25 centiméter, testtömege 9–16 gramm. Homlokán vörös folt van.

Életmódja

A fő tápláléka a nyírfélék termése, de költési időben rovarokat is fogyaszt.

Szaporodása

Csak a tojó építi a csésze alakú fészket, fűszálakból, apró gallyakból, melyet tollakkal bélel ki. Fészekalja 5-6 tojásból áll, melyen csak a tojó kotlik 10–12 napig.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[5] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.^[4]

Jegyzetek

↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 20201025. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 20201025. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
↑ "Avibase". Hozzáférés: 20201025. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
1 2 3 "Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület". Hozzáférés: 20201024. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
↑ "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 20200118. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)

Források

"A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 20201025. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 20201025. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)

[B-2] "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 20201025. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)

[E-3] "Avibase". Hozzáférés: 20201025. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)

[F-4] 1 2 3 "Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület". Hozzáférés: 20201024. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)

[C-5] "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 20200118. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]