Wade–Giles-átírás

A Wade–Giles (IPA weɪd ˈdʒaɪlz) a kínai nyelv írott változatának egyik latin betűs átírási rendszere, amelynek alapjait Thomas Francis Wade (1818–1895) brit diplomata és sinológus dolgozta ki a 19. század közepén, és amelyet majd Herbert Giles (1845–1935), ugyancsak brit diplomata és sinológus tökéletesített és véglegesített az 1892-ben megjelent kínai–angol szótárában. A Wade–Giles átírás a nyugati világ angol nyelvterületén a legelterjedtebb latin betűs átírási rendszernek számított, de az 1958-ra kidolgozott, majd 1979-től, a kínai kormány által hivatalosan is bevezetett pinjin átírás sem tudta kiszorítani. Az angol nyelven íródott, Kínával kapcsolatos ismeretterjesztő és szakkönyvek, valamint cikkek, tanulmányok zöme a mai nap ezt az átírási rendszert használja.

Története

A tudós Sir Thomas Francis Wade, aki Brit Birodalom nagyköveteként tevékenykedett Kínában, és a Cambridge-i Egyetem első sinológus professzora volt, 1867-ben jelentette a mandarin kínai, vagyis a kínai nyelv korabeli pekingi dialektusán alapuló tankönyvét angolul. Az itt használt, általa kidolgozott átírási rendszer képezte az alapját a ma Wade–Giles néven ismert latin betűs átírásnak. Ezt tökéletesítette tovább Herbert Allen Giles diplomata és sinológus, akinek mérföldkőnek számító angol–kínai szótára 1892-ben jelent meg. Az átírási rendszert 1912-ben Giles fia, a British Museum akkori kurátora, Lionel Giles (1875–1958) véglegesítette.

Szótagtáblázat

Wade–Giles táblázat		Szótagkezdők																						Wade–Giles táblázat
		∅	p	pʻ	m	f	t	tʻ	n	l	k	kʻ	h	ch	chʻ	hs	ch	chʻ	sh	j	ts	tsʻ	s
a szótagvégű csoport	ih/ŭ																chih	chʻih	shih	jih	tzŭ	tzʻŭ	ssŭ	ih/ŭ	a szótagvégű csoport
	a	a	pa	pʻa	ma	fa	ta	tʻa	na	la	ka	kʻa	ha				cha	chʻa	sha		tsa	tsʻa	sa	a
	o	o	po	pʻo	mo	fo	to	tʻo	no	lo	ko	kʻo	ho				cho	chʻo		jo	tso	tsʻo	so	o
	ê	ê			mê		tê	tʻê	nê	lê							chê	chʻê	shê	jê	tsê	tsʻê	sê	ê
	ai	ai	pai	pʻai	mai		tai	tʻai	nai	lai	kai	kʻai	hai				chai	chʻai	shai		tsai	tsʻai	sai	ai
	ei	ei	pei	pʻei	mei	fei	tei	tʻei	nei	lei	kei		hei				chei		shei		tsei			ei
	ao	ao	pao	pʻao	mao		tao	tʻao	nao	lao	kao	kʻao	hao				chao	chʻao	shao	jao	tsao	tsʻao	sao	ao
	ou	ou		pʻou	mou	fou	tou	tʻou	nou	lou	kou	kʻou	hou				chou	chʻou	shou	jou	tsou	tsʻou	sou	ou
	an	an	pan	pʻan	man	fan	tan	tʻan	nan	lan	kan	kʻan	han				chan	chʻan	shan	jan	tsan	tsʻan	san	an
	ên	ên	pên	pʻên	mên	fên	tên		nên		kên	kʻên	hên				chên	chʻên	shên	jên	tsên	tsʻên	sên	ên
	ang	ang	pang	pʻang	mang	fang	tang	tʻang	nang	lang	kang	kʻang	hang				chang	chʻang	shang	jang	tsang	tsʻang	sang	ang
	êng	êng	pêng	pʻêng	mêng	fêng	têng	tʻêng	nêng	lêng	kêng	kʻêng	hêng				chêng	chʻêng	shêng	jêng	tsêng	tsʻêng	sêng	êng
	êrh	êrh																						êrh
i szótagvégű csoport	i	i	pi	pʻi	mi		ti	tʻi	ni	li				chi	chʻi	hsi								i	i szótagvégű csoport
	ia	ya					tia			lia				chia	chʻia	hsia								ia
	io	yo																						io
	ieh	yeh	pieh	pʻieh	mieh		tieh	tʻieh	nieh	lieh				chieh	chʻieh	hsieh								ieh
	iai	yai																						iai
	iao	yao	piao	pʻiao	miao		tiao	tʻiao	niao	liao				chiao	chʻiao	hsiao								iao
	iu	yu			miu		tiu		niu	liu				chiu	chʻiu	hsiu								iu
	ien	yen	pien	pʻien	mien		tien	tʻien	nien	lien				chien	chʻien	hsien								ien
	in	yin	pin	pʻin	min				nin	lin				chin	chʻin	hsin								in
	iang	yang							niang	liang				chiang	chʻiang	hsiang								iang
	ing	ying	ping	pʻing	ming		ting	tʻing	ning	ling				ching	chʻing	hsing								ing
u szótagvégű csoport	u	wu	pu	pʻu	mu	fu	tu	tʻu	nu	lu	ku	kʻu	hu				chu	chʻu	shu	ju	tsu	tsʻu	su	u	u szótagvégű csoport
	ua	wa									kua	kʻua	hua				chua	chʻua	shua	jua				ua
	uo	wo									kuo	kʻuo	huo						shuo					uo
	uai	wai									kuai	kʻuai	huai				chuai	chʻuai	shuai					uai
	ui	wei					tui	tʻui			kui	kʻui	hui				chui	chʻui	shui	jui	tsui	tsʻui	sui	ui
	uan	wan					tuan	tʻuan	nuan	luan	kuan	kʻuan	huan				chuan	chʻuan	shuan	juan	tsuan	tsʻuan	suan	uan
	un	wen					tun	tʻun	nun	lun	kun	kʻun	hun				chun	chʻun	shun	jun	tsun	tsʻun	sun	un
	uang	wang									kuang	kʻuang	huang				chuang	chʻuang	shuang					uang
	ung	weng					tung	tʻung	nung	lung	kung	kʻung	hung				chung	chʻung		jung	tsung	tsʻung	sung	ung
ü szótagvégű csoport	ü	yü							nü	lü				chü	chʻü	hsü								ü	ü szótagvégű csoport
	üeh	yüeh							nüe	lüe				chüeh	chʻüeh	hsüeh								üeh
	üan	yüan								lüan				chüan	chʻüan	hsüan								üan
	ün	yün												chün	chʻün	hsün								ün
	iung	yung												chiung	chʻiung	hsiung								iung

Színmagyarázat:

„szabályos” szótagkezdet vagy szótagvég Az a szótagvégű csoport a következő esetek közvetlen kombinációjában: i+a szótagvégű csoport u+a szótagvégű csoport ü+a szótagvégű csoport

i, u, ü szótagvégű csoport módosult változatai a következő esetekben: i+a szótagvégű csoport u+a szótagvégű csoport ü+a szótagvégű csoport

szótag a szótagkezdő és a szótagvég kombinációja által (vagy azok az esetek, amikor nincs szótagkezdő)

szótag a szótagkezdő és a szótagvég módosult kombinációja által