Vancouver
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| Vancouver | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatási adatok | |||
| Ország |  Kanada | ||
| Tartomány | Brit Columbia | ||
| Polgármester | Ken Sim[1] | ||
| Irányítószám |
| ||
| Körzethívószám |
| ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 662 248 fő (2021)[2] | ||
| Népsűrűség | 5 775,25 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 2,0 m | ||
| Terület | 114,67 km² | ||
| Időzóna | PST (UTC–8) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Vancouver
Pozíció Kanada térképén
| |||
 é. sz. 49° 15′ 39″, ny. h. 123° 06′ 50″49.260833°N 123.113889°WKoordináták: é. sz. 49° 15′ 39″, ny. h. 123° 06′ 50″49.260833°N 123.113889°W | |||
 | |||
| Vancouver fekvése Nagy-Vancouveren belül | |||
| Vancouver weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vancouver témájú médiaállományokat. | |||
Vancouver (ⓘ, vagy helyi dialektusban ⓘ) fontos kikötőváros a nyugat-kanadai Brit Columbia tartomány délnyugati részében, a Georgia-szoros, a Fraser folyó és a kanadai Parti-hegység között.
Lower Mainland régió gazdasági, politikai és kulturális központja. Területe 114,67 km², népessége 611 869,[3] nagyvárosi övezetével együtt (Nagy-Vancouver) 2 249 725 (2007-es adatok) – ezzel Kanada harmadik, Nyugat-Kanada második legnagyobb nagyvárosi övezete. A város népsűrűsége az észak-amerikai kontinensen New York, San Francisco és Mexikóváros után a negyedik legnagyobb.[4]
Vancouver a világ egyik „legnemzetközibb” városa. Domináns etnikai csoportja nincs, a város lakóinak mintegy 52 százalékának,[5] a nagyvárosi övezet népességének mintegy 43 százalékának anyanyelve nem az angol. Az angol anyanyelvűek után a legnépesebb csoportot a kínaiak alkotják.[6][7]
Az Economist Intelligence Unit 2013-as rangsora szerint a világ harmadik legélhetőbb városa.[8]
Éghajlata
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 15,3 | 18,4 | 20,0 | 26,1 | 30,4 | 30,6 | 34,4 | 33,3 | 30,0 | 25,0 | 20,1 | 15,0 | 34,4 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 6,9 | 8,2 | 10,3 | 13,2 | 16,7 | 19,6 | 22,2 | 22,2 | 18,9 | 13,5 | 9,2 | 6,3 | 14,0 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 1,4 | 1,6 | 3,4 | 5,6 | 8,8 | 11,7 | 13,7 | 13,8 | 10,8 | 7,0 | 3,5 | 0,8 | 6,9 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −17,8 | −16,1 | −9,4 | −3,3 | 0,6 | 3,9 | 6,1 | 3,9 | −1,1 | −6,1 | −14,3 | −17,8 | −17,8 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 160 | 100 | 112 | 88 | 65 | 54 | 36 | 37 | 51 | 121 | 188 | 150 | 1162 |
| Havi napsütéses órák száma | 60 | 91 | 135 | 185 | 223 | 227 | 290 | 277 | 213 | 121 | 60 | 57 | 1938 |
| Forrás: Environment Canada[9][10][11][12][13][14][15][16][17][18][19] and Weather Atlas[20] | |||||||||||||
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése].jpg)
Nevét George Vancouver (1757–1798) brit felfedezőről kapta. A város először az 1860-as években népesült be, a Fraser-kanyoni aranyláz okozta bevándorlás következtében, főképp az Egyesült Államokból érkezett bevándorlókkal. Az aranyláz elmultával sokuk elhagyta a várost. 1887-ben ideérkezett a transzkontinentális vasút és Vancouver kis faipari városból gyorsan nagyvárossá fejlődött. A vancouveri kikötő akkor nyert nemzetközi jelentőséget, amikor megnyitották a Panama-csatornát és ez lehetővé tette, hogy a kanadai exportgabona a nyugati kikötőből is könnyen átjuthasson az Atlanti-óceánra.[21] Azóta Kanada egyik legforgalmasabb kikötője lett és többet exportál, mint bármely más kikötő Észak-Amerikában.[22]
Demográfiája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az 1950-es és 1960-as évek várostervezői a magasházak építését szorgalmazták a West End városrészben, hogy kiépülhessen egy tömegközlekedéssel, kerékpárral és gyalog jól megközelíthető és járható sűrű városmag. A város azóta is a sűrűség emelését tekinti jobb alternatívának a területi terjeszkedésnél, ezt célozta a korábbi polgármester Sam Sullivan EcoDensity programja is, amely magas minőségű, sűrű övezetek kialakítását célozta, aminek révén az ingatlan birtoklása gazdaságosabb. A terv ugyanakkor közösségi központok, parkok és kulturális központok kialakítását is célozta.[23]
Vancouvert nevezik „a szomszédságok (angolul neighbourhoods) városának” is: minden szomszédság sajátos arculattal (és etnikai összetétellel) rendelkezik.[24] Történelmileg az angol, skót és ír eredetű népesség alkotja a legnagyobb csoportot a városban,[25] a brit társadalom és kultúra lenyomata ma is világosan kivehető bizonyos negyedekben, például Granville-ben és Kerrisdale-ben.[26] Vannak olyan „szomszédságok”, ahol egy etnikai csoport alkot magas koncentrációt, például a Pandzsábi Piac (Punjabi Market), a Kis-Olaszország (Little Italy), a Görögváros (Greektown) és a Japánváros (Japantown). Sok szomszédságban láthatók kétnyelvű utcatáblák, például a Kínaivárosban (Chinatown) és a Pandzsábi Piacon.
A kínaiak beáramlása az 1980-as évektől gyorsult fel: sokan érkeztek Hongkongból, mielőtt az Egyesült Királyság átadta Kínának és magából Kínából, előzőleg pedig Tajvanból. A Kanadába bevándorló ázsiaiak legnépszerűbb célpontja Toronto után hagyományosan Vancouver.[27] A városban jelentős számban élnek dél-ázsiaiak (főleg pandzsábiak, akiket általában indo-kanadai néven emlegetnek), filippínók, indonézek, koreaiak, kambodzsaiak és japánok. Növekszik a latin-amerikaiak száma is, ők főleg Peruból, Ecuadorból és újabban Mexikóból érkeznek.
A hongkongiak beáramlása előtt a legnagyobb nem-brit etnikai csoportokat az írek és a németek alkották, utánuk a skandinávok, olaszok, az ukránok, illetve a korábban érkezett kínaiak következtek. Az 1950-es évek közepe és az 1980-as évek között sok portugál érkezett Vancouverbe, és Toronto és Montréal után most is Vancouverben él a legnagyobb portugál népesség Kanadában. Kisebb számban élnek itt a legutóbbi hullámokban érkezett kelet-európaiak (a már említett ukránokon kívül).
Jelentős bennszülött közösség is él Vancouverben és környékén (Brit Columbiában a legnagyobb).[28]
Vancouvernek jelentős meleg népessége van. Ontario után Brit Columbia volt a második kanadai állam, amely alkotmányos jogként legalizálta az azonos neműek házasságát.[29] A belváros (Downtown) területén a Davie Street körül sok a "meleg klub". Minden évben Vancouver tartja Kanada egyik legnagyobb melegfelvonulását.[30]
A népesség növekedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
| Év | Vancouver | Nagyvárosi övezete |
|---|---|---|
| 1891 | 13 709 | 21 887 |
| 1901 | 26 133 | 42 926 |
| 1911 | 100 401 | 164 020 |
| 1921 | 117 217 | 232 597 |
| 1931 | 246 593 | 347 709 |
| 1941 | 275 353 | 393 898 |
| 1951 | 344 833 | 562 462 |
| 1956 | 365 844 | 665 564 |
| 1961 | 384 522 | 790 741 |
| 1966 | 410 375 | 892 853 |
| 1971 | 426 256 | 1 028 334 |
| 1976 | 410 188 | 1 085 242 |
| 1981 | 414 281 | 1 169 831 |
| 1986 | 431 147 | 1 266 152 |
| 1991 | 471 644 | 1 602 590 |
| 1996 | 514 008 | 1 831 665 |
| 2001 | 545 671 | 1 986 965 |
| 2006 | 578 041 | 2 116 581 |
| 2007 | 611 869 | 2 249 725 |
Megjegyzés: A város adatai 1929 előtt nem tartalmazza Point Greyt és South Vancouvert, a nagyvárosi övezet adatai a kanadai statisztikai hivatal népszámlálási adatait tükrözik.[31]
Városrészek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Vancouver 23 kerületre oszlik, melyeket ott „szomszédságnak” (neighbourhood) neveznek:
|
|
Kormányzata
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Más brit columbiai önkormányzatoktól eltérően Vancouver státuszáról egyedi jogszabály, az 1953-ban elfogadott Vancouver Charter rendelkezik,[32] amely egy 1921-es – szintén külön – törvényt írt felül, és amely szélesebb körű és más jogokat ad a városnak, mint azok a jogok, amelyeket az állam többi települése az önkormányzati törvény alapján élvez.
A második világháború óta többnyire a jobbközép Nem-Párt Egyesület (angolul Non-Partisan Association, NPA) kormányozza a várost, bár 2008-ig azért voltak jelentős középbal irányítású időszakok is. Az NPA 2002-ben drogpolitikai nézeteltérések miatt szétszakadt, és ezután a Haladó Választók Koalíciója (Coalition of Progressive Electors, COPE) aratott földcsuszamlásszerű győzelmet. Ezt követően megalapították a heroinfüggők számára Észak-Amerika első „biztonságos injekcióközpontját”, az Insite-ot.
A város irányító önkormányzati testületei a tíztagú Vancouveri Városi Tanács, a kilenctagú Iskolabizottság és a héttagú Parkbizottság. Mindezek tagjait három évre bízzák meg és közvetlenül választják. Az eddigi tapasztalatok szerint a város módosabb nyugati része többségében konzervatív vagy liberális, a keleti oldal pedig inkább baloldali jelöltekre szavaz. Ezt megerősítették a 2005-ös tartományi és a 2006-os szövetségi választások eredményei is.[33]
Bár a helyi politika polarizált, sok kérdésről konszenzus alakult ki, például a helyi parkok védelméről, a gyorsvasút (és nem a közúti közlekedés) fejlesztésének szükségességéről, kábítószerügyben a kármérséklő megközelítésről és a kommunális fejlesztések ügyeiről.
Larry Campbell 2002-ben részben annak köszönhette polgármesterré választását, hogy drogügyben hajlandó volt elfogadni alternatív megoldásokat, mint amilyen a felügyelt injekciós központ. A város négypillérű drogstratégiát fogadott el, ennek fő elemei a kármérséklés, a kezelés, a jogalkalmazás és a megelőzés.[34] Ez jórészt arra a problémára válasz, hogy a város Downtown Eastside negyedében az injekciót használó drogosok közt jelentős mértékben elterjedt a HIV és a hepatitis C. Ez a terület tulajdonképpen nyomornegyed, amelyre jellemző a prostitúció és az elterjedt utcai kábítószer-kereskedelem. Egyes szervezetek és csoportok, mint a From Grief to Action („Fájdalomtól a Cselekvésig”) és a Keeping the Door Open („Nyitva Tartva az Ajtót”) további alternatív megoldások után kutatnak.[35][36]
Campbell nem indult újra a polgármesteri székért, és később a kanadai Szenátus tagja lett. A 2005-ös önkormányzati választáson a vancouveri inga visszalendült jobbra, és az NPA polgármesterjelöltje, Sam Sullivan győzött. A Tanácsba öt NPA-, egy COPE-jelölt került, a maradék négy hely a centrista Vision Vancouver szervezetnek jutott.
Tartományi, szövetségi képviselet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Brit Columbia Törvényhozó Gyűlésében a 2005-ös választások alapján tízen képviselik Vancouvert (öt liberális és öt baloldali), köztük a jelenlegi tartományi miniszterelnök, Gordon Campbell. A kanadai Képviselőházban Vancouvernek öt képviselője van a 2004-es választások alapján. Eredetileg négy liberális és egy baloldali képviselője volt, de 2006-ban az egyik liberális képviselő a Kanadai Konzervatív Párthoz csatlakozott. A 2008-as választásokon az NDP két helyet, a vancouveri liberálisok három helyet szereztek.
Gazdasága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Gazdasága sokáig Brit Columbia hagyományos erdészetére, bányászatára, halászatára és földművelésére támaszkodott, később azonban több lábra állt, és mára virágzó szolgáltatóipara, gyorsan fejlődő turizmusa van, emellett itt van Észak-Amerika harmadik legnagyobb filmgyártó központja Los Angeles és New York City után.[37][38][39][40][41] A high-tech iparágak közül különösen a videójátékfejlesztés jelentős Vancouverben.
Közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Légi
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Híres jégkorongcsapata a Vancouver Canucks. A város volt a 2010-es téli olimpia házigazdája.
Testvérvárosok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Odessza, Ukrajna (1944)
Jokohama, Japán (1965)
Edinburgh, Egyesült Királyság (1978)
Kanton, Kína (1985)
Los Angeles, USA (1986)
A város szülöttei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Panoráma
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Vancouver című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "globalnews.ca/news/9197530/vancouver-new-mayor-ken-sim/".
- ↑ "Canada 2021 Census".
- ↑ "A kanadai statisztikai hivatal adatai (2007)" (PDF). 2008. június 24. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2008. június 24..
- ↑ Vancouver
- ↑ Vancouver város adatai (2004)
- ↑ "Kanadai statisztikai hivatal - népesség anyanyelv alapján". 2008. január 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. június 24..
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ "Kanadai statisztikai hivatal - régiók anyanyelv alapján". 2008. május 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. június 24..
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ "Melbourne makes it three years in a row as world's most liveable city" (angol nyelven). CNN. 20130828. Hozzáférés: 20130828.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=és|date=(súgó) - ↑ "1981 to 2010 Canadian Climate Normals". Environment Canada. 2015. szeptember 22. Climate ID: 1108447. Hozzáférés: 2016. május 9..
- ↑ "Daily Data Report for March 1941". Canadian Climate Data. Environment Canada. Hozzáférés: 2016.
{{cite web}}: Check date values in:|access-date=(súgó) - ↑ "Daily Data Report for April 1934". Canadian Climate Data. Environment Canada. Hozzáférés: 2016.
{{cite web}}: Check date values in:|access-date=(súgó) - ↑ "Daily Data Report for September 1944". Canadian Climate Data. Environment Canada. Hozzáférés: 2016.
{{cite web}}: Check date values in:|access-date=(súgó) - ↑ "Daily Data Report for October 1934". Canadian Climate Data. Environment Canada. Hozzáférés: 2016.
{{cite web}}: Check date values in:|access-date=(súgó) - ↑ "Daily Data Report for December 1939". Canadian Climate Data. Environment Canada. Hozzáférés: 2016.
{{cite web}}: Check date values in:|access-date=(súgó) - ↑ "Daily Data Report for August 1910". Canadian Climate Data. Environment Canada. Hozzáférés: 2016.
{{cite web}}: Check date values in:|access-date=(súgó) - ↑ "Daily Data Report for September 1908". Canadian Climate Data. Environment Canada. Hozzáférés: 2016.
{{cite web}}: Check date values in:|access-date=(súgó) - ↑ "Daily Data Report for October 1935". Canadian Climate Data. Environment Canada. Hozzáférés: 2016.
{{cite web}}: Check date values in:|access-date=(súgó) - ↑ "Calculation Information". Environment Canada. Hozzáférés: 2016. május 12..
- ↑ "Daily Data Report for November 2016". Canadian Climate Data. Environment Canada. Hozzáférés: 2016. november 9..
- ↑ d.o.o, Yu Media Group. "Vancouver, Canada - Detailed climate information and monthly weather forecast". Weather Atlas (angol nyelven). Hozzáférés: 2019. július 6..
- ↑ Stevens, Leah (1936). "Rise of the Port of Vancouver, British Columbia". Economic Geography. 12 (1). Clark University: 61–70. doi:10.2307/140264. Hozzáférés: 2007. január 17..
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó) - ↑ "Port Facts". Port of Vancouver. 2006. december 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. január 17..
- ↑ "Vancouver EcoDensity Initiative". Sam Sullivan. 2014. szeptember 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. augusztus 11..
- ↑ Thomas R. Berger (2004. június 8.). "A City of Neighbourhoods: Report of the 2004 Vancouver Electoral Reform Commission" (PDF). City of Vancouver. 2004. június 29. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva.
{{cite journal}}: Cite journal requires|journal=(súgó) - ↑ Population by selected ethnic origins, by census metropolitan areas (2001 Census) Archiválva 2006. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, Statistics Canada (2001).
- ↑ A Vancouverbe látogatók számára ugyanakkor a kínai kanadaiak alkotják a szemmelláthatóan legnagyobb etnikai csoportot, és Vancouver nagyon nagy skálájával rendelkezik a különféle kultúrájú kínai nyelvű közösségeknek, akik több kínai nyelvjárást képviselnek, köztük a kantoni és a mandarin. "Visible minorities (2001 census)". Statistics Canada. 2006. szeptember 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. október 19..
- ↑ "Canada's ethnocultural portrait: Canada". Statistics Canada. 2001. 2007. február 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. január 28..
- ↑ "Community Highlights for VancouverStatistics Canada (2001 census)". Statistics Canada. Hozzáférés: 2006. október 18..
- ↑ "Marriage for Same-Sex Couples in Ontario and British Columbia, Canada". Human Rights Campaign. 2007. január 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. november 28..
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ "Sponsorship 2006" (PDF). Vancouver Pride Society. 2006. augusztus 13. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2006. november 23..
- ↑ "City of Vancouver Population" (PDF). Vancouver Public Library. 2007. június 14. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2007. február 6..; "British Columbia Regional District and Municipal Census Populations" (PDF). BC Stats. 2007. június 14. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2007. április 21..; "British Columbia Municipal and Regional District 1996 Census Results". BC Stats. Hozzáférés: 2007. április 21..
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link);"British Columbia Municipal and Regional District 2001 Census Results". BC Stats. Hozzáférés: 2007. április 21..{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link);Davis, Chuck (1997). The Greater Vancouver Book: An Urban Encyclopedia. Surrey, BC: Linkman Press. 780. o. ISBN 978-1896846002. - ↑ "Vancouver Charter". Queen's Printer (British Columbia). 2008. október 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. június 7..
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ Andrea Barbara Smith (1981). "The Origins of the NPA: A Study in Vancouver Politics". MA thesis. University of British Columbia.
{{cite journal}}: Cite journal requires|journal=(súgó) - ↑ "Four Pillars Drug Strategy". City of Vancouver. 2001. 2006. október 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. január 17..
- ↑ "From Grief to Action". From Grief to Action. 2006. december 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. november 15..
- ↑ Maxwell, Gillian. "Keeping the Door Open". AIDS Vancouver. 2006. február 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. november 15..
- ↑ "Overnight visitors to Greater Vancouver by volume, monthly and annual basis" (PDF). Vancouver Convention and Visitors Bureau. 2011. július 17. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2006. november 16..
- ↑ "Key Sectors". Vancouver Economic Development Commission. 2006. november 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. november 11..
- ↑ "Industry Profile". BC Film Commission. 2011. július 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. december 24..
- ↑ "Vancouver Film Industry". Vancouver.com. 2008. május 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. december 24..
- ↑ Gasher, Mike (2002). Hollywood North: The Feature Film Industry in British Columbia. Vancouver: University of British Columbia Press. ISBN 0-7748-0967-1.
{{cite book}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A város honlapja (angolul)
- A város bemutató honlapja (magyarul)
- Turizmus és Bevándorlás : Vancouver (angolul)
- Official Travel and Tourism Information Archiválva 2015. augusztus 23-i dátummal a Wayback Machine-ben – Turisztikai honlap (angolul)
- Vancouver 2010 Archiválva 2010. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben – A 2010-es téli olimpia és paralimpia hivatalos honlapja (angolul és franciául)
- Arts and Culture – Alliance for Arts and Culture
- Vancouver History Site – Chuck Davis
- Vancouver's Mountain Playground – Illustrated Historical Essay and movie clip (McCord Museum, Montreal)
