Fucsien

Fucsien (Fujian) (福建省 Fújiàn Shěng)
Rövidítés: 闽 pinjin rövidítés: Mǐn
Név eredete	福 fú – Fucsou (Fuzhou) 建 jiàn – Csien’ou
Közigazgatás
Ország	Kína
Közigazgatási szint	Tartomány
Székhely	Fucsou (Fuzhou)
Prefektúrák (地区)	9
Megyék (县)	85
Járások (乡)	1107
A KKP tartományi bizottságának titkára	Lu Csan-kung (Lu Zhangong)
Kormányzó	Huang Hsziao-csing (Huang Xiaojing)
Terület	121 400 km², 23. a rangsorban
ISO 3166-2	35
Népesség
Teljes népesség	41 540 086 fő (2020)
Népsűrűség	289 fő/km²
Főbb nemzetiségek	han – 98% sö (she) – 1% huj (hui) – 0,3%
GDP 2004
GDP	605,3 milliárd CNY, 11. a rangsorban
GDP per fő	17 200 CNY, 7. a rangsorban
A zárójelben szereplő rangsorok Kína tartományi szintű közigazgatási egységeinek összehasonlításában értendőek.
Fucsien (Fujian) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fucsien témájú médiaállományokat.

Fucsien (Fujian) (kínai írással 福建 kiejtése^ⓘ, pinjin átírásal Fújiàn (magyaros átírással Fucsien)) a Kínai Népköztársaság egyik délkeleti tartománya. Tartományi székhelye és legnagyobb városa Fucsou (Fuzhou).

A Kínai Népköztársaság a tartomány részének tekinti a Csinmen (Jinmen) és Macu (Mazu) szigetét, a gyakorlatban azonban ezeket a Kínai Köztársaság (Tajvan) irányítja.

A tartomány neve két városának, Fucsou (Fuzhou) és Csien’ou (Jian'ou) nevének összevonásából keletkezett.

Földrajz és éghajlat

Északon Csöcsiang (Zhejiang) tartomány, keleten a Tajvani-szoros, délen Kuangtung (Guangdong) tartomány, nyugaton pedig Csianghszi (Jiangxi) tartomány határolja.

Történelem

A tartományt a legújabb korig nehezen járható hegyvidék választja el Kína többi részétől. Ezért sokáig helyi dinasztiák uralkodtak, amelyek azonban egyre szorosabb függésbe kerültek a környező erősebb kínai dinasztiáktól. Ezért nehezen adható meg az időpont, hogy mikortól tekinthető a kínai állam részének. Mindenesetre innen indultak ki Cseng Ho (Zheng He) expedíciói. Akkoriban Csüancsou (Quanzhou) kikötője a világ legjelentősebb kikötői közé tartozott. A fejlődést azonban súlyosan akadályozták a japán kalózok és a kínai kormányzat gazdaságpolitikája. Több alkalommal is évtizedekre betiltották a tengeri kereskedelmet.

1689-ben Fucsien (Fujian) tartományhoz csatolták Tajvan szigetét. Ekkor indult meg Tajvan benépesülése kínaiakkal, többségük Dél-Fucsien (Fujian)ből származott. Fucsien (Fujian)n egyébként egész történelme során gyakran szolgált az északról - belháborúk és nomád támadások miatt - menekülők menedékéül, ugyanakkor némileg békésebb időszakokban sokan vándoroltak el innen jobb élet reményében.

Tajvan 1885-ben önálló tartomány lett, majd 1895-ben Japán gyarmata. Ekkor nyerte el Fucsien (Fujian) tartomány mai határait. A második világháború végéig erős japán befolyás érvényesült, de fejletlen vidék volt vasút nélkül, kevés műúttal. Gazdaságilag az 1970-es évek eleje óta felvirágzott, különösen a tengerparti területek. Ismét sok a bevándorló Kína középső és északi területeiről.

Közigazgatás

Csianghszi Csöcsiang Kuangtung Csangcsou Csüancsou Fucsou Hsziamen Lungjen Nanping Ningtö Putien Szanming Tajvani-szoros TAJVAN

Fucsien (Fujian) tartomány 9 prefektúrai szintű városra van felosztva (zárójelben a név egyszerűsített kínai írással, és annak pinjin, valamint magyaros átírásával szerepel):

• Csangcsou (漳州市, Zhāngzhōu Shì, Csangcsou-se)
• Csüancsou (泉州市, Quánzhōu Shì, Csuancsou-se)
• Fucsou (福州市, Fúzhōu Shì; magyaros átírásban: Fucsou-se)
• Hsziamen (厦门市, Xiàmén Shì, Hsziamen-se)
• Lungjen (龙岩市, Lóngyán Shì, Lungjen-se)
• Nanping (南平市, Nánpíng Shì, Nanping-se)
• Ningtö (宁德市, Níngdé Shì, Ningtö-se)
• Putien (莆田市, Pútián Shì, Putien-se)
• Szanming (三明市, Sānmíng Shì, Szanming-se)

Népesség

2020	41 540 086

További információk

• Fucsien tartomány hivatalos honlapja
• Fucsien tartomány térképe

Kapcsolódó szócikkek

• Bai Mu Dan tea