Charles Bonnet
| Charles Bonnet | |
 | |
| Született | 1720. március 13.[1][2][3][4][5] Genf[6][7][8] |
| Elhunyt | 1793. május 20. (73 évesen)[2][9][5][10][11] Genf[12][11] |
| Állampolgársága | Genfi Köztársaság[13] |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései | a Royal Society tagja |
| Sírhelye | Parc des Bastions[14] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Charles Bonnet témájú médiaállományokat. | |
Charles Bonnet (Genf, 1720. március 13. – Genthod, Genf kanton, 1793. május 20.) svájci biológus, természettudós, filozófus, a Royal Society tagja. Ő írt először a levéltetvek partenogeneziséről. Ő használta először az evolúció kifejezést biológiai kontextusban (egyedfejlődés jelentésben).[15]
Munkássága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szülei a jogtudományi pályára szánták, emellett azonban természetrajzi tanulmányokkal foglalkozott. A francia és a londoni akadémia tagjául választotta és ez időtől fogva teljesen a természetrajz és bölcsészet tanulmányozásának szentelte erejét. Gyakori szembaja, mely górcsövi vizsgálataiban akadályozta, arra indította, hogy spekulatív kutatásoknak szentelje magát és különösen a kereszténységet és a halál után való létet vonta szemlélődései körébe.
Bonnet filozófiája empirizmus; Locke-kal és Condillac-kal együtt minden képzetet érzéki észlelésekből származtat le, de úgy, hogy az a külső hatásoknak csak lelki visszahatása, miáltal az a közkeletű hasonlat, hogy a lélek tabula rasa, melyre az érzékek felírják benyomásaikat, lényegesen változott alakot ölt, mert eszerint az idegszálak keltik ugyan a gondolatot, de működésük nem azonos a gondolattal. Minden lelkifunkció az idegszálak rezgése által keletkezik, valamint megfordítva minden innen kiinduló mozgás általuk eszközöltetik. Az eljárás maga, hogy mi módon hat az agy a lélekre vagy ez amarra, titok marad. Minthogy pedig a lélek habár maga anyagnélküli, összeköttetés nélkül egy szerves testtel nem képzelhető el, Bonnet azt következtette, hogy a lélek csak egy új testtel való összeköttetésben marad fenn, s erre vonatkozó kissé fantasztikus nézeteit Leibniz ama gondolata szellemében, hogy a természetben nincsen ugrás, Palingénésie philosophique című művében fejtegette.
Bonnet metafizikai elmélete két Leibniztől átvett alapon nyugszik: először is, hogy nincsenek egymás utáni teremtési aktusok, hanem az univerzumot az isteni akarat egyetlen eredeti aktusa fejezi be, és azután a saját belső ereje által halad tovább; másodszor pedig, hogy nincs megszakítás a létezés folyamatosságában. Az isteni Lény eredetileg számos csírából állította össze egy fokozatos skálán, mindegyik saját belső önfejlődési potenciáljával.
Bonnet maga adta ki összegyűjtött munkáit e címen: Oeuvres d' histoire naturelle et de philosophie (Neufchâtel 1779-83. 18 kötet)[16]
Főbb művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Traité d' insectologie (Párizs, 1745, 2 kötet)
- Recherches sur l' usage des feuilles dans les plantes (Göttingen és Leiden, 1754)
- Essai de psychologie, ou considerations sur les opérations de l' âme (London, 1755)
- Essai analytique sur les facultés de l' âme (Koppenhága 1759, 3. kiadás 1775)
- Considérations sur les corps organisés (Genf, 1762)
- Contemplation de la nature (1764)
Magyarul
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bonnet Károly: A természet vizsgálása, 1-3.; ford. s megbőv. kiad. Tóth Pál; Trattner, Pest 1818–1819
- A természet vizsgálása; ford. Tóth Pál, tan. Szabó T. Attila; Kriterion, Bukarest, 1974 (Téka)
Tagságai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1757 Akademie der Wissenschaften zu Göttingen[17]
- 1763 Bayerische Akademie der Wissenschaften (külső)[18]
- 1764 Leopoldina Német Természettudományos Akadémia[19]
- 1786 Königlich-Preußische Akademie der Wissenschaften[20]
- 1764 Orosz Tudományos Akadémia (tiszteletbeli).[21]
- 1757 Académie des sciences (külső)[22]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10..
- 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- ↑ "Internet Philosophy Ontology project" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
- ↑ Dalibor Brozović (1999). "Hrvatska enciklopedija". Horvát Enciklopédia (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute.
- 1 2 "La France savante". Hozzáférés: 2017. október 9..
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 11..
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бонне Шарль, 2015. szeptember 28.
- ↑ "ge.ch/arvaegrefdoc/EC3/87950/chaeg_ec_temple_neuf_bm_1_00031.JPG". 52. o.
- ↑ "Gran Enciclopèdia Catalana". Nagy Katalán Enciklopédia (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia.
- ↑ "Base biographique" (francia nyelven). Bibliothèque interuniversitaire de Santé.
- 1 2 "ge.ch/arvaegrefdoc/EC3/87524/chaeg_ec_morts_68_00042.JPG". 65. o.
- ↑ various authors (1998). "Historische Lexikon der Schweiz". Historical Dictionary of Switzerland (német nyelven). Hozzáférés: 2026. május 20..
- ↑ 015877
- ↑ Geneva cemeteries – history and guide
- ↑ Emberhatású evolúció
- ↑ V. ö. Lemoine: Ch. B. de Genéve philosophe et naturaliste, Párizs, 1850.
- ↑ Holger Krahnke: Die Mitglieder der Akademie der Wissenschaften zu Göttingen 1751–2001 (= Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften zu Göttingen, Philologisch-Historische Klasse. Folge 3, Bd. 246 = Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften in Göttingen, Mathematisch-Physikalische Klasse. Folge 3, Bd. 50). Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen 2001, ISBN 3-525-82516-1, S. 44.
- ↑ tagkönyvtár
- ↑ "A Leopoldina tagkönyvtára". Hozzáférés: 2023. január 11..
- ↑ "Mitglieder der Vorgängerakademien". Berlin-Brandenburgische Akademie der Wissenschaften. Hozzáférés: 2023. január 11..
- ↑ "Ausländische Mitglieder der Russischen Akademie der Wissenschaften seit 1724" (angol nyelven). Russische Akademie der Wissenschaften. Hozzáférés: 2023. január 11..
- ↑ "Verzeichnis der Mitglieder seit 1666: Buchstabe B" (francia nyelven). Académie des sciences. Hozzáférés: 22023-01-11.
{{cite web}}: Check date values in:|access-date=(súgó)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Charles Bonnet című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bonnet. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- ↑ Emberhatású evolúció: Szabó T. Attila: Emberhatású evolúció. In: Az evolúció mint Isten teremtő logikája. Szent Mór Bencés Perjelség, Győr 2022, 211-239 pp.
